Miközben a hazai közbeszédet leuralja az új államfő megtalálásáról szóló diskurzus, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközben (RRF) rejlő 10,4 milliárd eurós uniós forrásokért zajló küzdelem még mindig nem ért véget.
Bár a központi kommunikációban is megjelent az az üzenet, hogy ezeket a pénzeket hazahoztuk, de az RRF nem így működik, a Tisza-kormány által vállalt mérföldköveket kell teljesíteni ahhoz, hogy az Európai Bizottság részleteket utaljon.
Jó példa erre az Arachne+ uniós kockázatkezelő rendszer, amelyről társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kormányzat, illetve az 1,8 milliárd eurós vasútfejlesztési törvénycsomag, amelyről tegnap kellett volna szavaznia a magyar parlamentnek. Mint az ismert,
a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból több mint 639,5 milliárd forintot Vitézy Dávid portfoliójába csatornáznak, azaz nagyjából minden ötödik euró oda vándorol.
Azonban hiába közölte a Tisza-kormányzat korábban, hogy
a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források felhasználása érdekében végre kell hajtani a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját, ez elmaradt egy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által jegyzet javaslat eredményeként.
Az Economx érdeklődésére az érintett Közlekedési és Beruházási Minisztérium azt közölte, hogy
a zárószavazásra a tervek szerint jövő héten kerül sor. Addig néhány kisebb, koherenciát javító, technikai pontosító módosító javaslat kerül benyújtásra a törvényjavaslathoz
– tették hozzá.
A határidő ebben az esetben is augusztus 31., ennek alapján sem meglepő, hogy 2021 óta még egyetlen uniós tagállamnak sem sikerült lehívnia a teljes RRF-keretét, miközben Magyarország eddig a rendelkezésére álló összeg alig 9 százalékát kapta meg. Így a kormány ígérete, hogy a rendkívül szűk határidőn belül mind a mintegy 10 milliárd eurót megszerzi, ezért nem lehetetlen, de az uniós eljárás és a tagállami tapasztalatok alapján rendkívül erős vállalás.
