Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három nap múlva megbukhat a Tisza-kormány egyik Brüsszelnek tett vállalása, ami az uniós pénzek utalását is akadályozhatja.
Némileg meglepő módon a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta két uniós mérföldkő elfogadását is.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a magyar állampolgárok kifogást emelnek az Arachne+ rendszer hazai bevezetésével szemben, a Tisza-kormány pedig figyelembe veszi az elutasító véleményeket, Magyar Péter miniszterelnök saját brüsszeli vállalásával kerülhet szembe.
Köböl Anita kormányzati szóvivő a múlt heti tájékoztatón beszélt arról, hogy Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az Arachne informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Mint mondta,
ez egy kockázatkezelő eszköz, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódó visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását segíti.
Hozzátette: a vállalást kifejezetten a közös agrárpolitikai támogatásokra alakították ki.
Egy nappal később, július 10-én az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a kormány hivatalos oldalán megnyitotta a társadalmi egyeztetést. A Bóna Szabolcs vezette tárca indokolásából kiderül
a 2020. december 16-a óta Magyarországgal szemben folyamatban lévő kondicionalitási eljárásban tett egyik korrekciós intézkedés az ARACHNE+ kockázatkezelési eszköz alkalmazására vonatkozik. Ennek végrehajtása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, vagyis az RRF-ből Magyarországnak allokált forrásokhoz való hozzáférés előfeltétele.
Az Arachne+ lényege, hogy nagy mennyiségű adat alapján próbálja kiszűrni az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kockázatokat. Tegyük fel, hogy egy magyar cég EU-s támogatásból nyer el egy nagy beruházást. A projekt adatai bekerülnek a rendszerbe: a kedvezményezett, a szerződés, a vállalkozók, az alvállalkozók és a pénzügyi adatok. Az Arachne+ ezeket összeveti külső cégadatokkal és kockázati adatbázisokkal.
Így láthatóvá válhat például, ha több alvállalkozó ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz kapcsolódik, ha egy vállalkozás árbevétele erősen EU-s vagy állami forrásoktól függ, ha a szerződéses lánc szokatlanul összetett, vagy ha valamely szereplőhöz reputációs vagy szankciós jelzés társul.
A rendszer ezek alapján kockázati pontszámot ad. Az irányító hatóság ezt követően eldöntheti, hogy további iratokat kér be, helyszíni ellenőrzést tart, vagy más ellenőrző szervet von be. Az Arachne+ tehát nem bizonyítja a visszaélést, azt mutatja meg, hol érdemes alaposabban vizsgálódni. A csalás elleni hivatalok jellemzően konkrét ügyekkel foglalkoznak, az Arachne+ ezzel szemben nagy adattömegből próbál kockázati mintázatokat kiszűrni.
A Tisza-kormány által vállalt mérföldkövek közül a 78. és a 79. számú vonatkozik a rendszer bevezetésére.
A vállalás teljesítését már az idei év második negyedévében meg kellett kezdeni. Első lépésként a jogszabályi környezet kialakítása szükséges. Ezt követően az alkalmazandó uniós jogban meghatározott adatokat ténylegesen, teljes körűen fel kell tölteni az Arachne+ rendszerbe.
Emellett a nemzeti szerveknek intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az Arachne+ által generált kockázati pontszámokat szisztematikusan és rendszeresen nyomon kövessék.
A rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor több aggály is felmerült már.
- Az Arachne+ személyes adatokat is kezelhet, mivel uniós projektek kedvezményezettjeiről, vállalkozóiról, alvállalkozóiról, tulajdonosairól, vezetőiről, tényleges tulajdonosairól és más érintettjeiről kapcsol össze adatokat. Külső adatbázisokat is használhat, például cégadatokat, szankciós listákat, politikailag kitett személyekre vonatkozó információkat és kedvezőtlen sajtóinformációkat.
- Az Európai Parlament háttéranyaga szerint emiatt több tagállam óvatosan viszonyult a rendszerhez. Németország adatvédelmi és adatbizalmassági kockázatokat jelzett, Svédország és Finnország hasonló aggályokat említett. Felmerült az a kifogás is, hogy a rendszer „alkotmányellenes számítógépes keresésként” érinthet ártatlan szereplőket.
- A 2022-es pénzügyi szabályozási reformnál az uniós adatvédelmi biztos több ponton óvatosságot kért. Azt javasolta, hogy pontosabban határozzák meg, ki milyen adatkezelői szerepet tölt be, milyen személyesadat-kategóriákat dolgoz fel a rendszer, milyen külső adatbázisokkal kapcsolják össze ezeket, milyen logika alapján történik az adatbányászat és a kockázatpontozás, továbbá meddig lehet tárolni az adatokat. Külön jelezte: sokféle adat egyetlen integrált rendszerben történő tárolása kockázatokat teremt, ezért adatminimalizálásra, beépített adatvédelemre és erős biztonsági garanciákra van szükség.
- A hatékonysággal kapcsolatban is jelentek meg kritikák. Több tagállam saját nemzeti ellenőrzési rendszert használ, ezért az Arachne párhuzamos működtetése többletmunkát okozhat. Az Európai Parlament háttéranyaga szerint a kritikus tagállamok egyik fő kifogása az volt, hogy ugyanazokat vagy hasonló adatokat nemzeti rendszerekbe és az Arachne rendszerbe is fel kell vinni. Lengyelország például saját Cross-Check IT rendszert fejlesztett, Németország pedig országos közbeszerzési versenyregisztert hozott létre.
- A holland irányító hatóság értékelése szerint az Arachne „félkész termék”, amely projektalapú kockázatokat tett láthatóvá, miközben az ellenőrzési pontjaik inkább partneralapúak voltak. A holland kritika szerint bizonyos hazai adatforrások teljesebb és világosabb képet adtak, így kérdéses volt, hogy a rendszer használatának haszna arányban áll-e a költségekkel és a munkateherrel.
Az Európai Parlament 2022-es háttéranyaga szerint egy felmérésben az Arachne volt a legkevésbé hatékonynak tartott csalásfelderítési eszköz a vizsgált intézkedések között: 10-ből 5,4 pontot kapott. Összehasonlításként a helyszíni ellenőrzések és auditok 9,0 pontot, a belső csalásjelentési mechanizmusok 8,4 pontot, a pályázók és kedvezményezettek csaláskockázati értékelése 7,7 pontot kapott.
A rendszer hatékonyságának fő korlátja az adatminőség. Az Arachne akkor működik jól, ha a tagállamok teljes, pontos, naprakész és összehasonlítható adatokat töltenek fel.
Az Európai Számvevőszék 2024-es jelentése szerint a kettős finanszírozás kiszűrésében az Arachne hasznossága jelentősen függ attól, hogy a tagállamok önként feltöltik-e a teljes, pontos és megbízható projektadatokat minden érintett uniós programról. A jelentés szerint több tagállam csak kohéziós adatokat, csak RRF-adatokat, vagy egyik kategóriába tartozó adatokat sem töltött fel.
A Számvevőszék azt is megállapította, hogy jelentős eltérések voltak az Arachne és a Kohesio uniós kohéziós projektadatbázis adatai között, továbbá a Bizottság nem ellenőrzi a tagállamok által feltöltött projektadatok minőségét. A jelentés szerint ez korlátozza az Arachne hasznosságát a kettős finanszírozási kockázatok azonosításában.
A korábbi Arachne használata sokáig önkéntes volt. Az Európai Számvevőszék 2019-es jelentése szerint 2018 decemberében 21 tagállam használta a rendszert, 165 operatív programban. Ez a 2014–2020-as kohéziós finanszírozás 54 százalékát fedte le, vagyis jelentős lefedettséget jelentett, teljes uniós alkalmazásról akkor még nem lehetett beszélni.
A Bizottság jelenlegi terve szerint az Arachne+ a 2028–2034-es többéves pénzügyi kerettől szélesebb körben kapna adatokat, a tagállamoknak pedig releváns operatív adatokat kellene biztosítaniuk. A kötelező használatot ugyanakkor a Bizottság saját leírása szerint újraértékelik olyan szempontok alapján, mint az interoperabilitás, a kockázati indikátorok, az adatvédelem és a mesterséges intelligencia.
A magyar helyzet így különösen érzékeny.
A kormány uniós forrásokhoz kötött vállalást teljesítene, miközben társadalmi egyeztetésre bocsátotta a végrehajtás egyik kulcselemét.
Ha az Arachne+ bevezetésével szemben érdemi elutasítás jelenik meg, és ezt a kabinet figyelembe veszi, az nemcsak belpolitikai kérdés lesz, az uniós pénzekhez kapcsolódó megállapodás teljesítését is érintheti.
Ugyanakkor a Tisza-kormány javára írható, hogy uniós léptékben is ritka helyzetet teremtett:
tagállami állampolgárok véleményt formálhatnak egy uniós ellenőrző rendszer hazai bevezetéséről.
Ennek ára viszont magas lehet, ha a társadalmi egyeztetés eredménye végül szembemegy a Brüsszelnek tett vállalással.
