Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglepő fordulat történt ma az Országgyűlésben:
Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormánypárti többség arról szavazott, hogy egyelőre nem tartják meg a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedésekről, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges törvénymódosításokról szóló javaslat zárószavazását.
A döntés önmagában is figyelemre méltó, mivel az indoklásból nem derülnek ki részletek. A Ruff Bálint által jegyzett dokumentumban mindössze annyi szerepel, hogy a kormány zárószavazást előkészítő módosító javaslatot kíván benyújtani.
A késlekedés azért is meglepő, mert a törvényjavaslatban a Közlekedési és Beruházási Minisztérium maga is rögzíti:
a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források felhasználása érdekében végre kell hajtani a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját.
Ehhez jogszabályi változásokra is szükség van.
A most elnapolt törvényjavaslat hozná létre a hazai gördülőállomány-kezelő társaságot is. Ennek törvényi célja a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokhoz szükséges járműállomány biztosítása és korszerűsítése, valamint a kínálati verseny növelése. A konstrukció lényege, hogy a vasúti járművek beszerzése és rendelkezésre bocsátása elkülönül a személyszállítási szolgáltatást ténylegesen végző vasúttársaságoktól. A javaslat indokolása szerint erre a kritikus járműhiány csökkentése, a közszolgáltatási szerződések átalakítása, valamint a szabályozott verseny előkészítése miatt van szükség.
Szervezeti szempontból a társaság 100 százalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaságként működne. A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a közlekedési és beruházási miniszter gyakorolná. A létesítő okiratot és annak módosításait a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével hagyná jóvá. A törvényjavaslat külön rögzíti, hogy ezek a szabályok kizárólag erre az állami gördülőállomány-kezelő társaságra vonatkoznak.
A társaság fő feladata a vasúti járművek beszerzésének előkészítése és lebonyolítása, a műszaki követelmények kialakítása, a finanszírozás megszervezése, valamint a járműállomány fenntartása lenne. Ide tartozna a karbantartási és nagyjavítási ciklusok kezelése, a járművek életciklus-menedzsmentje, továbbá a díjazási rendszer kialakítása is. Az RRF-forrásból beszerzett járműveknek kibocsátásmentesnek kell lenniük, és ezek a társaság kizárólagos tulajdonába kerülnének. A járműveket hasznos élettartamuk végéig nem lehetne elidegeníteni.
Működésében a társaság az országos közlekedésszervezőhöz kapcsolódna. Szolgáltatási szerződés alapján bocsátaná rendelkezésre a vasúti járműveket, az országos közlekedésszervező pedig gondoskodna azok közszolgáltatási célú odaítéléséről, átlátható és versenysemleges feltételek mellett. A javaslat erős függetlenségi szabályokat ír elő: a társaság más vasúti társaságban nem szerezhet tulajdonrészt, elkülönített gazdasági társasági formában működik, vezetőire és közeli hozzátartozóikra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
A társaságnak 2026. augusztus 31-ig meg kell kezdenie tevékenységét.
A gördülőállomány-kezelő társaság a 10,4 milliárd eurós helyreállítási tervben is hangsúlyos szerepet kap. A tervek között fontos vasútvonalak korszerűsítése, kibocsátásmentes buszok és villamosok vásárlása, a vasúti piac felügyeletének javítása, valamint a közösségi közlekedési viteldíjakra vonatkozó jogszabályok bevezetése is szerepel. A csomag része a gördülőállomány-társaság, vagyis a ROSCO létrehozása is, amely a magyarországi vasúti gördülőállomány megújítását segítené, és megteremtené a vasúti szolgáltatások hatékonyabb irányításának alapjait.
Az intézkedés célja a magyar gazdaság növekedési potenciáljának támogatása, a piaci hiányosságok és hatékonysági problémák kezelésére rendelkezésre álló állami támogatási szint strukturális kiigazításával. A program a ROSCO-nak nyújtott 1,8 milliárd eurós tőkejuttatásból áll. Emlékezetes,
Magyar Péter miniszterelnök már június 25-én 639 594 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el azonnali hatállyal a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hitelintézkedései alcím terhére.
A forrást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkejuttatására fordítják.
Három mérföldkő is foglalkozik a ROSCO-val és a jogszabályi környezettel. Az uniós források feloldása érdekében a magyar parlamentnek olyan törvényt kell alkotnia, amely meghatározza a társaság küldetését, megbízatását és hatásköreit, hogy fokozza a versenyt a közbeszerzési eljárásokban és a szolgáltatási szerződések versenyeztethetőségében. A jogszabálynak biztosítania kell, hogy a gördülőállomány méltányos, egyenlő és megkülönböztetésmentes feltételek mellett álljon rendelkezésre a közszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatást nyújtó új piaci szereplők számára, egységesített üzemeltetési és karbantartási követelmények alkalmazásával.
Vagyis a megszerezhető 10,4 milliárd euróból 1,8 milliárd euró eleve Vitézy Dávid portfóliójához került. A források másik része szintén a tervben meghatározott közös uniós projektek finanszírozását célozza.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv 11. komponense alapján Magyarország egymilliárd eurót, mintegy 400 milliárd forintot fektetne a jövőt meghatározó technológiákba is – erről Tanács Zoltán technológiai és innovációs miniszter beszélt a múlt héten.
A kormányzati tervek szerint Magyarország 125 millió eurós hozzájárulással csatlakozik az EU AI Gigafactory programjához, amelyet idővel 500 millió euróra növelnének. A programot kedvezményes, 500 millió eurós, 2 százalékos kamatozású és 10 évig törlesztésmentes hitelkeretekből finanszíroznák. Ezzel Magyarország hozzáférést szerezne egy több mint százezer processzoros szuperszámítógéphez, amelyből a vállalkozások és a közigazgatás mellett a kutatói szféra is profitálhatna.
Az AI Gigafactory olyan számítási kapacitású szuperszámítógépes rendszer, amelyet kifejezetten mesterségesintelligencia-modellek betanítására hoznak létre. Ez nem egyszerű szerverpark vagy tárhely, hanem ipari léptékű számítási ökoszisztéma, amely a nyers adatot kész AI-szolgáltatássá tudja feldolgozni.
Tanács Zoltán szerint a következő években a mesterséges intelligencia határozza majd meg a világgazdaság fejlődését, Európa viszont egyre nagyobb lemaradásba kerül ezen a területen. A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az EU és Magyarország nem ruház be időben a szükséges infrastruktúrába, annak következménye nemcsak az AI-fejlesztésekben jelenhet meg, hanem a teljes gazdaság versenyképességében is komoly hátrányt okozhat. Magyarország az EuroHPC Közös Vállalkozáshoz való önkéntes hozzájárulással hozzáférést biztosítana a hazai kutatók és vállalatok számára ehhez az élvonalbeli technológiához.
A stratégia másik, 500 millió eurós része az európai „Starlink”, vagyis az IRIS2 programhoz való csatlakozás. Ez az Európai Unió saját, biztonságos műholdas konstellációja, amely a földi infrastruktúrától független, szélessávú és kvantumbiztos adatkapcsolatot garantál. Így a földi hálózatok esetleges leállása esetén is stabil internetelérést biztosíthat lakossági és vállalati felhasználásra. A program célja, hogy csökkentse Európa magas kiszolgáltatottságát az Egyesült Államokkal szemben.
A brüsszeli dokumentumok rögzítik, hogy a magyar hozzájárulás fejében fizikai infrastruktúra épül Magyarországon: földi átjárók és jelenléti pontok jöhetnek létre. Ez azt jelenti, hogy az európai műholdas adatforgalom jelentős része magyar hálózatokon haladhat keresztül. Ez stratégiai előnyöket hozhat, és új típusú, magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremthet az űrtávközlési szektorban.
A kormányoldalról az uniós pénzek hazahozatala politikai siker, a törvényhozási menetrendben viszont máris csúszás jelent meg az egyik kulcsfontosságú jogszabálynál. Közben az is látszik, hogy a források jelentős része nem közvetlen lakossági kifizetésként jelenik meg, hanem állami társaságok tőkejuttatásaként, közlekedési és technológiai programok finanszírozásaként, valamint uniós nagyprojektekhez való magyar hozzájárulásként.
