A készpénzről a digitális fizetésekre történő átállás még mindig folyamatban van. A kártyás fizetések 17,5 százalékkal, míg a mobilfizetések (például Apple Pay vagy Google Pay) 39 százalékkal növekedtek 2025 harmadik negyedévében.
Míg a kártyás vásárlások darabszáma 7,7 százalékkal, értékük 19 százalékkal növekedett 2025 utolsó három hónapjában. Egyetlen negyedévben több mint 6 ezer milliárd forint értékben fizettünk bankkártyával – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Mindent kártyával: a legtöbben így vannak vele
Nagyjából mindenki rendelkezik bankkártyával, a kártyapenetráció 100 százalékos. 32 százalékra emelkedett azon ügyfelek száma, akinek több bankkártyája van. A Mastercard fogyasztói kutatása rámutatott: a mobilfizetők aránya 48 százalékra emelkedett, míg 2019-ben ez az arány csak 22 százalék volt.
A célcsoport kevesebb mint fele ragaszkodik fizikai kártyához, a többiek a digitalizált fizetési kártyával is „megelégszenek”. Minden ötödik magyar felnőtt használt fintech-kártyát (Revolut, Wise, N26, Curve) a tavalyi évben. A qvik azonnali fizetés ismertsége már 51 százalékos, az online QR-kódos fizetésnél a használati arány 28 százalékos – hangsúlyozta Márkus Gergely, a Mastercard country managere a kártyatársaság sajtóeseményén.
Utazás és digitális jegyek
Idén áprilisban Budapest minden metróvonalán elérhetővé vált a bankkártyás fizetési rendszer, kiegészítve a 2023-ban bevezetett M1-es metrót és a repülőtéri autóbuszt.
A metrón jegyet vásárló utasok (tehát nem a bérletesek) egyharmada Pay&GO-t használt. A jegy érvényesítése a következőképp néz ki: a bankkártyát, telefont vagy okosórát odaérintem a terminálhoz, ami levonja a jegyárat a számlánkról, ezzel pedig teljesül a vonaljegy érvényesítése.
„Teljes Budapestre szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást. Ha a BKK szeretné továbbfejleszteni a rendszert, akkor a Mastercard nyitott a bővítésre” – húzta alá Márkus Gergely.
A teljes fővárosi és agglomerációs hálózati bevezetés 2028-ig fokozatosan történik meg, a Fővárosi Közgyűlés 2026 februárjában támogatta a koncepciót. A társaság kártyaalapú közlekedési megoldásai egyébként több mint 250 város 900+ rendszerében működik világszerte.
Természetesen a jelenlegi rendszer ettől függetlenül elég messze van például a londoni közlekedési vállalat digitális jegy- és bérletstruktúrájától, ugyanakkor jelentős előrelépés a „lyukasztós” jegyek után.
Hamarosan a nyakunkba szakad az Orbán-rendszer öröksége: mindenkit érintő drágulás jön
Júliustól egyszerre több pénzügyi intézkedés is megszűnhet, ami komoly terheket zúdíthat a magyarokra. Emelkedhetnek a hiteltörlesztők, drágulhatnak a bankszámlák és a lakásbiztosítások is. Az Orbán-kormány válságkezelése csak elodázta a problémákat, és most a lakosság fizeti meg ennek az árát. Itt olvashatja el a részleteket.
Telefonra érkezik a cafeteria
Tavaly szeptember óta elérhető a Mastercard és az OTP közös fejlesztése: a digitalizálható, virtuális SZÉP-kártya. Mivel a SZÉP-kártya nem szabványos protokollt használ, a mobiltárcás fizetés lehetővé tételéhez egyedi technológiára volt szükség.
Minden ügyfél kérheti a SZÉP-kártya virtuális verzióját, a szolgáltatás automatikus és teljesen díjmentes. A bevezetés óta körülbelül 185 ezer ügyfél fizetett legalább egyszer az új megoldással. A tranzakciók összértéke több mint 12 milliárd forint volt.
Egy közepes elfogadó van, ami nem fogadja el a digitális SZÉP-kártyákat, illetve van még néhány terminál, amely technológiai korlátok miatt nem képes a telefonos cafeteria elfogadására.
Ez a jövő: fintech
A Mastercard a vezető globális fintechek és neobankok több mint 80 százalékával dolgozik együtt. Startup-programjaik révén több mint 60 országban 500-nál is több vállalkozást támogattak, amelyek együttesen több mint 25 milliárd dollár tőkét vontak be.
Meg kell védeni a pénzünket
A kibertámadások okozta károk elérhetik a 14 billió dollárt 2028 végére. Itthon négy felnőttből három találkozott már ilyen támadással: leggyakrabban hamis postai vagy kézbesítési értesítések formájában. A támadások célpontjainak 18 százaléka adat- vagy pénzveszteséget is elszenvedett.
A lakosság közel fele (48 százalék) tapasztalt környezetében digitális bűncselekményt. A jegybank adatai szerint tavaly a visszaélések több mint 26 milliárd forint kárt okoztak, 213 ezer tranzakciót érintve. Ez azt jelenti, hogy alkalmanként átlagosan 122 ezer forintot loptak el a bűnözők, persze ennél sokkal nagyobb a szórás az adatokban.
A Mastercard Decision Intelligence nevű rendszerét számos magyar pénzintézet használja már. A technológia valós időben több milliárd adatpontot elemez, a téves elutasítások csökkennek, a csalások észlelése akár háromszorosára javul.