Továbbra is nagy kihívást jelentenek a hazai bankoknak a különféle pénzügyi csalások és visszaélések. Az Erste az idei első negyedévben 7,3 ezer csalási kísérletet regisztrált, a bűnözők által így megszerezni kívánt összeg elérte a 2,8 milliárd forintot. A visszaélésekből
- 5,9 ezer kötődött a bankkártyákhoz összesen félmilliárd forint értékben,
- míg átutalással 1,4 ezer alkalommal próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, összesen 2,3 milliárd forintot.
Bár kártyás visszaélésből több van, a nagyobb veszélyt azok az esetek jelentik, amikor a csalók akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához. Az átutalásos csalási próbálkozások átlagos összege jóval magasabb, mint a kártyás visszaéléseké: míg az előbbinél az átlagösszeg idén január és március között már az 1,6 millió forintot is meghaladta, a bankkártyák esetében ez 84 ezer forint volt csalásonként – mondta Zsiga Krisztina, az Erste kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.
Sikeres védelem
A magyarországi pénzintézetek egyre eredményesebben tudják azonosítani és megakadályozni a különféle csalásokat. Az Erste ma már tízből nyolc visszaélési kísérletet ki tud szűrni, ami azt jelenti, hogy a bank az idei első negyedévben az említett 2,8 milliárdból 2,3 milliárd forint ellopását akadályozta meg.
A banknál kevesebb csalási kísérlet történik, mint amennyi az Erste piaci részesedése alapján várható lenne, míg a megakadályozott kísérletek arányában fordított a helyzet: több visszaélést sikerült megfogni, és az ügyfelek számára nagyobb összeget megóvni, mint azt a bank piaci részesedése jelentene.
Így csalják ki a gyanútlan ügyfelek pénzét
A bűnözők számára sikerrel végződő ügyek jellemzően olyan átutalási csalások voltak, amelyben az elkövető lényegében „fogta az áldozat kezét”, végigvezette a folyamaton. A csalók gyakran a pszichológiai manipuláció eszközével élnek, ráveszik az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést. Ilyen gyakori módszer az utóbbi időben a befektetéses csalás: a magukat tanácsadónak kiadó bűnözők kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek befektetésére veszik rá áldozataikat, akik nem ritkán hamis weboldalakon „követhetik”, hogyan gyarapodik a pénzük. A csalók sokszor már arra is felkészítik az áldozatot, mit mondjon a bank munkatársának, ha az a gyanús tranzakció felől érdeklődik.
Az Erste évek óta használja és folyamatosan fejleszti saját, valós idejű csalófigyelő rendszerét, míg jelenleg egy mesterségesintelligencia-alapú, öntanuló csalásmegelőzésen dolgozik a bank. George, az Erste digitális platformja is számos megoldással segíti megóvni az ügyfelek pénzét: az utalási- és kártyalimitek állításától a tranzakciós-, valamint a hitelesítési vagy értesítési adat változásáról szóló értesítéseken át a kimenő hívások push üzenetes azonosításáig. A technológiai védelem mellett az ügyfelek tájékoztatása is prioritás: a bank podcastokkal, média-együttműködésekkel, online felületein és célzott üzenetekkel folyamatosan felhívja a figyelmet a csalások veszélyeire, és a banki adatok védelmére.
Az Orbán-kormány különadója mínuszba vitte az Erstét, ezt kérik a Tisza-kormánytól
Az idei első negyedévben is folytatódott a tavaly beindult hitelezési boom mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Az Ersténél az új lakossági hitelek volumene 74 százalékkal, a céges kihelyezések pedig 70 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Mindez azonban nem tükröződött az eredményben: a bank 5 milliárd forintos veszteséggel zárta az időszakot, szemben a tavalyi első negyedév 20 milliárdos profitjával, főként az extraprofitadóra vonatkozó új szabályok miatt. Részletek itt.
