A gazdaságban is érezni kell a ritmust, hogy mikor lehet gyorsítani, és mikor kell kivárni – ezzel indította előadását Végh Richárd, a KAVOSZ vezérigazgatója a Money Talks ’26 konferencián. A vállalkozások jelenleg éppen egy olyan időszakban működnek, amikor „a zene egy kicsit változik”, vagyis a gazdasági környezethez való alkalmazkodás kulcskérdéssé vált.
Magyarországon nagyjából 700 ezer vállalkozás működik, ezek 99 százaléka a kis- és középvállalkozói körbe tartozik, ezen belül is a mikrovállalkozások adják a legnagyobb csoportot. Ez a vállalkozói réteg rendkívül sokszínű, ezért a finanszírozási és működési igényei is eltérőek.
A hazai és európai felmérések alapján jelenleg a bizonytalanság a gazdasági szereplők, ezen belül is a kkv-k legnagyobb problémája. A vállalkozók sok esetben nem látják előre, hogy lesz-e biztos piaca a termékeiknek vagy szolgáltatásaiknak. Ez részben geopolitikai és világgazdasági okokra vezethető vissza, de a hatások közvetlenül a magyar cégek mindennapi működésében is megjelennek.
A keresleti bizonytalanság mellett továbbra is komoly gondot okoznak a korábbi magas inflációs időszakból visszamaradt költségterhek. A termelési árak, az anyagköltségek és az energiaárak jelentősen beépültek a vállalkozások működési költségeibe, miközben a munkaerőköltség is látványosan emelkedett.
Végh Richárd az MNB statisztikájára hivatkozva arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben a nem pénzügyi vállalatok személyi kiadásai 75 százalékkal növekedtek Magyarországon. Ezt a cégeknek ki kell gazdálkodniuk: részben áthárították a fogyasztókra, részben pedig a profitmarzsuk rovására viselték a költségnövekedést.
A finanszírozás elérhetősége most kevésbé szűk keresztmetszet
A finanszírozáshoz való hozzáférés fontos kérdés, azonban Magyarországon az elmúlt időszakban ez bizonyos szempontból „biztos szigetnek” számított. Kutatások szerint a magyar vállalkozók 29 százaléka nevezte problémának a finanszírozáshoz való hozzáférést, ami önmagában magas arány, de jóval alacsonyabb a közel 50 százalékos régiós átlagnál és a 45 százalékos uniós átlagnál.
Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozó már eljut odáig, hogy beruházna, mert bízik a keresletben és a jövőbeni piacban, akkor nagy valószínűséggel finanszírozást is talál hozzá. A probléma tehát jelenleg nem elsősorban az, hogy van-e hitel, hanem az, hogy a vállalkozások mernek-e beruházási döntést hozni a bizonytalan környezetben.
Ez különösen fontos, mert a magyar gazdaság jövőbeni növekedésében a beruházásoknak kulcsszerepük lehet. Az extenzív növekedési szakasz lezárult, a gazdaságnak egy termelékenységnövekedésre építő modell felé kell elmozdulnia. Ehhez viszont olyan beruházásokra van szükség, amelyek javítják a vállalatok hatékonyságát.
A 3 százalékos hitel kiegyenlítheti a kamathátrányt
A finanszírozás elérhetősége a felmérések alapján nem a legnagyobb probléma, a kamatszint már annál inkább. A magyar kkv-k finanszírozási kamata a vizsgált időpontban 8,5 százalék felett volt, ami az Európai Unió az egyik legmagasabbnak számított.
Végh Richárd szerint ebben a környezetben különösen nagy jelentősége van a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető fix 3 százalékos hitelnek. Ez nemcsak a nagyvállalatok és a kkv-k közötti finanszírozási különbségeket mérsékli, hanem a fejlettebb uniós országok vállalkozásaival szembeni kamathátrányt is képes kiegyenlíteni.
A kamatszint mellett legalább ennyire fontos, hogy a hitel ténylegesen elérhető legyen a vállalkozások számára, ebben pedig kulcsszerepet játszik a garanciarendszer. Egy kisvállalkozás a bankok szempontjából jellemzően kockázatosabb ügyfél, mint egy nagyvállalat. A Széchenyi Kártya Program hitelei mögött olyan garanciaintézmények állnak, amelyek segítik a bankrendszert abban, hogy nagyobb mennyiségben és könnyebben hitelezzen kkv-kat, mikrovállalkozásokat, egyéni vállalkozókat vagy őstermelőket.
A KAVOSZ által működtetett program összes hitelén belül 83 százalék az állami garanciával, illetve garanciaintézményi kezességvállalással biztosított hitelek aránya. A garanciarendszer súlyát az is mutatja, hogy Magyarországon az uniós átlagnál négyszer nagyobb a garanciaintézmények GDP-hez vetített állománya.
Több mint 540 ezer hitelszerződés jött létre
A Széchenyi Kártya Program 24 éve működik, egy mára kipróbált és folyamatosan fejlesztett mechanizmusról van szó. A program egyik fontos eleme az országos jelenlét: a KAVOSZ-hoz kapcsolódó területi kamarák, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vidéki irodái révén több mint 110 irodából álló hálózat működik. Ennek azért van jelentősége, mert a vállalkozóknak nem kizárólag banki oldalon kell tájékozódniuk a finanszírozási lehetőségeikről.
A KAVOSZ rendszerében finanszírozófüggetlen helyen kaphatnak tanácsadást arról, hogy az igényeikhez melyik hiteltermék illeszkedhet a legjobban. A vállalkozó ezt követően a programban részt vevő több mint 60 finanszírozó partner közül választhatja ki, kinél veszi fel a hitelt.
A KAVOSZ adatai szerint a Széchenyi Kártya Program fennállása alatt több mint 540 ezer hitelszerződés jött létre. Több mint 150 ezer magyar vállalkozó és vállalkozás vett már igénybe ilyen hitelt, a kihelyezett finanszírozás teljes értéke pedig meghaladta a 11 ezer milliárd forintot. Jelenleg 80 ezer magyar kkv-nak van Széchenyi Kártya Program hitele, összesen 130 ezer élő szerződésben. Sok vállalkozás egyszerre többféle hiteltípust is használ a programon belül.
A program súlya a kkv-hitelezésen belül a magas piaci kamatkörnyezet miatt különösen jelentős. Az MNB tavalyi negyedik negyedéves kimutatásai alapján az adott negyedévben kihelyezett új kkv-hiteleken belül 35 százalék volt a támogatott hitelek aránya. A résztvevő vállalkozások közel 80 százaléka mikrovállalkozás, és szintén 80 százalék körüli a vidéki vállalkozások aránya.
Megtérül a program a költségvetésnek
A KAVOSZ hatástanulmányt készíttetett a program makrogazdasági hatásairól. A vizsgálat a 2015 és 2025 közötti időszakot elemezte, és azt mérte, hogyan alakult volna a gazdasági pálya a program nélkül.
Az eredmények szerint a Széchenyi Kártya Program 10 év alatt 4500 milliárd forintnyi többlet-GDP megtermeléséhez járult hozzá, emellett 3400 milliárd forintnyi többletberuházást eredményezett. 2025 végére a nominális GDP 1,5 százalékkal volt magasabb ahhoz képest, mint amilyen a program hatása nélkül lett volna. A hatástanulmány szerint a program 107 ezer fő foglalkoztatásához is hozzájárult a plusz gazdasági aktivitáson keresztül.
A KAVOSZ azt is vizsgálta, hogy a kamattámogatás, garanciadíj-támogatás és egyéb költségtámogatások mellett milyen költségvetési hatása volt a programnak. Végh Richárd szerint a plusz gazdasági aktivitásból 730 milliárd forintnyi többlet-költségvetési bevétel keletkezett 10 év alatt. Ez a fogyasztás, a foglalkoztatás, a beruházások és a munkahelyteremtés áttételes hatásain keresztül jelent meg. A tanulmány alapján ez meghaladta a program működtetésére fordított költségvetési kiadásokat.
A vezérigazgató ezért úgy fogalmazott: a Széchenyi Kártya Program nem egyszerűen támogatás a hazai kis- és középvállalati rétegnek, hanem befektetés, amely megfelelő végrehajtás mellett megtérülhet.
A következő időszak egyik fő fejlesztési iránya pedig a digitalizáció lehet. A cél az, hogy a vállalkozók gyorsabban, kényelmesebben, rövidebb hitelbírálati idő mellett férjenek hozzá a finanszírozási lehetőségekhez.
Emellett nagy potenciált lát abban is, hogy a remélhetőleg megérkező uniós források a Széchenyi Kártya Program rendszerén keresztül gyorsabban jussanak el a hazai vállalkozásokhoz.
