Az áprilisi választások előtt az Orbán-kormány szinte teljesen kiürítette az államkasszát, csak márciusban 1313,6 milliárd forintos lyukat ütöttek az államkasszán – írta a 444.

Tavaly november végéig nem jött össze ekkora deficit, mint 2025 első három hónapjában: összesen 3420,4 milliárdos hiányt halmoztak fel. Ez az eredeti, költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 81 százalékát teszi ki.

Éves hiánycélként az elfogadott költségvetésben 4218 milliárd forint szerepel, ezt tavaly, az év vége előtt 50 nappal 5445 milliárdra emelték, de nem vált hivatalossá.

A bevételi oldalon az uniós pénzek hiányát leszámítva még az szja-elengedések sem borították meg jelentősen a folyamatokat. Személyi jövedelemadóból az időarányosnál valamivel több folyt be, 1297 milliárd forint, ez 95 milliárddal, 7,9 százalékkal meghaladja a tavaly március végi szintet. Arányaiban ez a növekedés megfelel a várható idei bérnövekedési ütemnek.

Az áfánál március végéig csak az előirányzat 22,6 százaléka folyt be az időarányos 25 százalék helyett, ami nagyjából 200 milliárdos mínuszt jelent.

A költségvetés kiadási oldalán majdnem 3000 milliárd forinttal költöttek többet az időarányosnál. Míg tavaly március végére még 11 751 milliárd forintot költöttek el, az idén ennél 2200 milliárddal többet, 13 963 milliárdot.

A legnagyobb tétel az úgynevezett „költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” sor.

Itt az egész évre tervezett összeg 40 százalékát költötték el, miközben tavaly ugyanekkor az időarányos 25 százalékot sem érte el a teljesítés. A tavaly március végi szintnél 2000 milliárdos a túlteljesítés. Ebben benne van a költségvetési szervek dolgozóinak fizetése és a fegyverpénz, a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása, a normatív támogatások, a turisztikai alap, és a nemzeti agrárkártérítés is.

• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a tavalyinál 28 milliárddal többet, az éves előirányzat 40,8 százalékát fizették ki, ez 59 milliárd forint. Tavaly erre még csak 31 milliárdot költöttek el.
• A Bethlen Gábor Alap a tavalyi 20 milliárd (21 százalékos teljesülés) után az idén 32 milliárdot kapott, ami az éves előirányzat 40,7 százaléka.
• A Nemzeti Kulturális Alap tavaly március végéig 1,1 milliárd forinthoz jutott, az több mint 10 milliárdot, ez az éves előirányzat 52 százaléka.

A KSH adatai szerint márciusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek éves bázison (a februári 1,4 százalék után), ami alulmúlta a 2,2 százalékos elemzői várakozásokat. Ennek ellenére a közelgő, újabb energiaválság és a fokozódó inflációs nyomás olyan azonnali gazdaságpolitikai válaszokat követel majd, amelyeket már a vasárnapi választások után felálló új kabinetnek kell meghoznia.