Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A választások előtti utolsó munkanapon újabb történelmi adatra derült fény a magyar nemzetgazdaságban.
Bár a szakminisztérium gyorsjelentése nem tér ki minden részletre, az már biztosan látszik: március végéig ekkora hiányt még sosem mutatott a büdzsé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése alapján a 2026. március végi adatok a következőképpen alakultak:
- Az államháztartás központi alrendszerének hiánya: 3420,4 milliárd forint.
- Központi költségvetés hiánya: 3242,6 milliárd forint.
- Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya: 190,3 milliárd forint.
- Elkülönített állami pénzalapok többlete: 12,5 milliárd forint.
Bár a gyorstájékoztató nem emelte ki, ezzel az első negyedév végére a kormány elérte az egész évre tervezett hiánycél 81 százalékát. Az elmúlt időszakban csak egyszer, 2024-ben volt ehhez mérhető a helyzet (akkor a deficitet látványosan alultervezték), de nominálisan a mínusz 3420 milliárd forintos márciusi adat példátlan.
Szintén beszédes a havi bontás: pusztán március hónapban a központi alrendszer 1313,6 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző év azonos hónapjában mért 831,2 milliárd forintos deficittel.
Az NGM magyarázata szerint a jelentős eltérés hátterében elsősorban a kormány otthonteremtési és infrastrukturális intézkedései állnak. A többletkiadásokat a következő tételek generálták:
- Lakástámogatások: A Vidéki Otthonfelújítási Program, valamint az Otthon Start Program kifizetései (utóbbi esetében 2026 márciusában jelent meg először költségvetési kiadásként a felvett kölcsönök állami kamattámogatása).
- Állami beruházások: Jelentősen nőttek a kiadások a közútfejlesztési projektek miatt.
- Uniós és agrártámogatások: Márciusban kiugró összegű uniós kifizetés történt, amelynek túlnyomó részét, mintegy 150 milliárd forintot a gazdáknak nyújtott agrártámogatások tették ki.
A legnagyobb terhet ugyanakkor továbbra is a nyugdíjak jelentik. Március végéig – a 13. és a részben kifizetett 14. havi nyugdíjakkal együtt – nyugellátásokra összesen 2506,1 milliárd forintot költött az állam. Ezzel szemben gyógyító-megelőző ellátásokra ugyanebben az időszakban mindössze 798,3 milliárd forint jutott.
A történelmi hiány ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy a költségvetés stabil. Közleményük szerint:
Magyarország pénzügyei rendezettek, a 2026-os költségvetés a háború elhúzódása és a negatív külső gazdasági környezet ellenére is minden szükséges forrást biztosít. A kormány – a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett – folytatja a béremeléseket, az adócsökkentéseket és az áremelések elleni harcot, mert a magyarok pénzét nem a háborúra és Ukrajnára, hanem a magyar családokra és vállalkozásokra kell fordítani.
A minisztérium megerősítette, hogy olyan programok finanszírozása biztosított, mint a fix 3 százalékos Otthon Start Program és kkv-hitel, a közszférában dolgozók béremelése, a 13. és 14. havi nyugdíj, az anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása, valamint a Demján Sándor Program.
Pozitívumként értékelhető, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,1 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki értékét. Ez a fogyasztás folyamatos bővülésére utal. Az idei évre előirányzott teljes bevétel 39 562,7 milliárd forint, amelyből 11 592 milliárd forintot a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (ezen belül 8793 milliárd forintot áfából) vár a kormányzat.
Ugyanakkor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése óvatosságra int. A bázishatások és a jelenlegi folyamatok alapján márciustól az év végéig az infláció fokozatos gyorsulására számítanak. Bár a mutató az év nagy részében az MNB 2–4 százalékos toleranciasávján belül maradhat, év végére átlépheti a 4 százalékos határt.
A KSH adatai szerint márciusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek éves bázison (a februári 1,4 százalék után), ami alulmúlta a 2,2 százalékos elemzői várakozásokat. Ennek ellenére a közelgő, újabb energiaválság és a fokozódó inflációs nyomás olyan azonnali gazdaságpolitikai válaszokat követel majd, amelyeket már a vasárnapi választások után felálló új kabinetnek kell meghoznia.
