Az Európai Unió teljes mezőgazdasági termelése 537 milliárd eurós szintet ért el 2023-ban, ez közel 204,5 ezermilliárd forinttal ér fel. Az unióban öt, a statisztikai területi egységek nómenklatúrájának 2. szintjén (NUTS 2) besorolt régió is található, amelynek a teljes mezőgazdasági termelési értéke meghaladja a 9 milliárd eurót – erre derül fény az Eurostat napokban közzétett adataiból.
Sorra vesszük, az EU mely szegletében állítják elő a legtöbb terméket, és mit tud ma felmutatni a magyar élelmiszeripar.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsora alapján a legmagasabb termelési értéket a spanyolországi Andalúziában mérték (16 milliárd euró), ezt követte Bretagne Franciaországban (11 milliárd euró), Weser-Ems Németországban és Lombardia Olaszországban (egyenként 9,8 milliárd euró), valamint Pays de la Loire ugyancsak Franciaországban (9,3 milliárd euró).
Továbbá az EU teljes agrártermelésén belül a zöldségek és kertészeti termékek értéke 71,5 milliárd euró volt 2023-ban. Ez volt a legmagasabb érték a növényi termékek közül, és a teljes termelés 13,3 százalékát tette ki.
Ahogy az tagállami összevetésben is kirajzolódik, a mezőgazdasági termelés értékét tekintve a franciák a legkiemelkedőbbek, továbbá a németek és az olaszok viszik a prímet a top 3-at nézve, de a spanyolok is még – szorosan a nyomukban – az élen járnak.
[DIAGRAM-410]
Az uniós sor végén Málta, Luxemburg és Ciprus foglal helyet.
Magyarország pedig a 12. helyen áll a tagországok körében, stabilan a középmezőnyben. Ez több mint 11500 millió eurónyi értéket ölel fel, ami átszámítva 4378,6 milliárd forintot jelent.
Ha már hazai vizekre evezünk, az ország regionális bontását sem árt szemügyre venni.
[DIAGRAM-411]
Az érték szerint legtöbb agrárterméket előállító földrajzi régiónk a Dél-Alföld és az Észak-Alföld, mindkettő külön-külön 2800 millió eurót képvisel. Értelemszerűen a – jellemzően urbanizált – főváros csupán 22 millió eurót tudhat magáénak e tekintetben.
Ahogy azt korábban megírtuk, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 5,4 százalékkal lódultak meg tavaly október óta. De mi jellemzi most az ágazatot idehaza, és hogy értékeli a mostani helyzetet az érdekvédelmi szakmai szervezet, és milyen élelmiszerárak várhatók a közeljövőben?
Mit mond az érdekvédelmi szervezet?
Megkerestük a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségét (FÉSZ), melynek ügyvezető igazgatója, Vörös Attila felvázolta a hazai élelmiszeripar legfrissebb számait:
A magyar élelmiszeripar 2024-es eredménye 6800 milliárd forint volt, ami az azt megelőző évhez képest 3,8 százalékkal nagyobb teljesítményt jelent.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy 2023-ban borzalmas éve volt az ágazatnak, jelentős visszaesést szenvedtek el a magyar gyártók. A 2023-as visszaesés okai között a versenyképesség alacsony szintje elöl szerepel
– árnyalta a képet a FÉSZ vezetője, hozzáfűzve, a hazai élelmiszergyártók ugyanis szinte minden hatékonysági mutatóban elmaradnak az uniós átlagoktól.
Meglátása szerint „a magyar élelmiszeripar teljesítményét jól szemlélteti, hogy az EU élelmiszeriparának teljesítményéből 1 százalékot tesz ki a magyar, míg például lakosságarányosan az EU 2 százalékát adjuk. Az egy euró hozzáadott értékre jutó földgáz és áram felhasználásunk magasabb, mint az uniós átlag, az egy munkavállaló által előállított hozzáadott érték pedig alacsonyabb, mint az uniós átlag” – jelezte.
„Kevés értéket állítunk elő sok energiából és munkaerővel”
– világított rá Vörös Attila., figyelmeztetve: „amikor a piaci verseny fokozódik, a fogyasztók árérzékenysége előtérbe kerül, akkor sajnos a nem hatékonyan előállított magyar élelmiszerek könnyebben esnek a boltok polcairól az import vetélytársak miatt”. Úgy látja, érdemes még figyelmet fordítani az élelmiszeripar jövedelmezőségére is. „Sajnos azt látjuk, hogy
a hazai ágazati eredmény 278 milliárd forint, azaz körülbelül 4 százalék, elmarad az uniós tagországot átlagaitól.
Az alacsonyabb jövedelemszint pedig kihat a beruházási, fejlesztési lehetőségekre is, egyre nehezebb ledolgozni a lemaradásunkat, ha kevés jut új eszközök és technológiák beszerzésére”.
Az árak alakulásával összefüggésben leszögezte, az élelmiszeripari átadási árakat sok tényező befolyásolja. Felvázolta, a mezőgazdasági termelés jelenti az alapanyagaink forrását, búza, kukorica, olajos magvak, növényi és állati alapanyagok sokaságát dolgozzák fel a magyar élelmiszergyártók. Ezt tekinthetjük a leginkább meghatározó költségtényezőnek az élelmiszer-feldolgozásban.
Az alapanyagok árának alakulását általánosan mutató KSH mezőgazdasági termelői árindex idén január és szeptember között 15,3 százalékos emelkedést mutat
– érzékeltette a szövetség vezetője, hozzátéve: „szintén meghatározó az energia ára, amivel feldolgozzák az alapanyagokat termékekké; a földgáz és villamosenergia a két fő tényező. A víz- és csatornadíjak is komoly hatással tudnak lenni a termelési költségekre. Az igénybe vett szolgáltatások, mint a karbantartások költségei is befolyásolják a gyártóknál az egyenletet. Sajnos több olyan központi szabályozási hatás alá tartozó költségtényező is van, ahol inflációkövetés van beépítve (pl. a víz- és csatorna) a díjakba” – sorolta.
Azt illetően, mely élelmiszertípust állítja elő Magyarország a legnagyobb arányban, a FÉSZ első embere azt mondta, „a magyar élelmiszeripar egy sokszínű ágazat, a KSH mintegy 33 szakágazatot tart nyilván”.
„Hagyományosan az állati eredetű termékek feldolgozásával foglalkozó hús- és tejipar volt mindig erős, de a zöldség- és gyümölcstartósítás, vagy a növényolajipar is húzóágazatokként említhetők” – elevenítette fel a szakértő, aki azt is megjegyezte, az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult a hazai élelmiszergyártás szerkezete. „Ha közös nevezőnek az árbevételt választjuk ki, akkor azt látjuk, hogy
a klasszikus szakágak, mint a hús- és tejtermékek gyártása mellett az ásványvíz- és üdítőital-gyártás, a zöldség-gyümölcs feldolgozása tekinthetők húzóágazatoknak az utóbbi években”
– ismertette Vörös Attila, aki szerint „érdekesség, hogy statisztikailag a takarmánygyártás és a hobbiállateledel-gyártás is az élelmiszeripar alá sorolható. Utóbbi, az állateledelek előállítása évek óta növekvő teljesítményt mutat, évről évre javítva a teljes magyar élelmiszeripar teljesítményét”.
