BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hatalmas bejelentést tett Nagy Márton, megvalósult a rendszerváltás utáni legnagyobb üzlet

Több mint egy éves tárgyalássorozat után írták alá a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződését. A vételár 3,1 milliárd euró lett végül.

2024. június 6. csütörtök, 17:56

Fotó: Getty Images / Anadolu Agency / Kurucz Árpád
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően ma, azaz 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér – közölte Nagy Márton nemzetbiztonsági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója. A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak.

A tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is sikerült megállapodást kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekord volument képvisel.

A megállapodásnak köszönhetően vételár arányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.

A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.

A visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is értékesített. Az elmúlt időszakban a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG társaságokban meglévő részesedésének döntő részét.

A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forint) bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordított. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.

A közlemény szerint a munka a visszavásárlással nem áll meg. A magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson. A reptér a turizmuson és a cargo-n keresztül érdemben fog hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk találkozási pont jellege tovább erősödjön, azaz a reptérrel tovább fogjuk erősíteni a nyugati és a keleti tőke, valamint a csúcstechnológia hazánkban történő összekapcsolását.

A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot egyaránt magas színvonalon kiszolgáló légi kikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi joggyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.

Budapest Airport: ez a valódi tétje a reptér visszaszerzésének
Bár a Budapest Airport csaknem 15 milliós utasforgalma 2030-ra elérheti a 20 millió főt, a logisztikai szakértő szerint Ferihegy megvásárlásával az áruforgalmi kiszolgálásban ennél lényegesen nagyobb potenciál van. A cargo-üzletágban ugyanis a tavalyi 200 ezer tonnás rekorderedmény célzott beruházásokkal milliós nagyságrendig fejleszthető. Kulcsszerepet kaphat a kínai kapcsolat: Budapest lehet a légihíd a Távol-Kelet felé.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet