Durva adóemelést kaptunk a nyakunkba - fizetünk a cégek helyett

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az elmúlt években érdekesen ala­kultak az önkormányzatok saját adóbevételei. Összességében nincs nagy meglepetés, a teljes adóbevétel ugyanis 2010−2012-ben szerényen, öt százalékkal emelkedett. A részletesebb adatok azonban már sokkal árnyaltabbak − illetékbevételekkel, illetve visszaosztott szja-val nem foglalkozunk, kizárólag a helyi adókkal.

Az iparűzési adóból származik a legtöbb bevétel, ez tavaly 446 milliárd forint volt, ami szinte megegyezik a 2010-es adattal, tízmilliárd forinttal elmarad ugyanakkor a 2011-es bevételtől. A számok mögött sajnos nincs nagy meglepetés, a társaságok, akárcsak a társasági adó esetében, a válság előtti évekhez képest jóval kisebb befizetést produkáltak. Az iparűzési adó esetében a legjobb években a 600 milliárd forintot közelítette a bevétel.

Értelemszerű, hogy ezt a tartós kiesést valamivel próbálják kompenzálni az önkormányzatok. Idegenforgalmi adót nem vethet ki minden falu, az abból befolyó bevétel így nem jelent általános megoldást. Azért látszik itt is az emelkedés: míg 2011-ben 6,7 milliárd forint folyt be a kasszákba, addig tavaly nyolc, s ez több mint 16 százalékos emelkedést jelent. Persze itt szerepe van az élénkebb turizmusnak is, ám ekkora érdeklődés nem volt az üdülések iránt: tavaly hat százalékkal nőtt a vendég-, s nyolccal a vendégéjszakák száma országos szinten a KSH adatai szerint.

A vállalkozásokra kivetett kommunális adó kivezetésével nem csökkent a teljes kommunális adóból származó bevétel: az önkormányzatok ezt a terhet ugyanis a lakosságra terhelték. Míg 2010-ben alig több mint tízmilliárd forint volt az ebből származó bevétel, addig tavaly már 13 milliárd forintot hozott a helyhatóságoknak ez az adó. A vállalkozások adója mindig is a magánszemélyeket terhelő fizetnivaló töredékét tette csak ki, valamivel több mint egymilliárd forintot fizettek. A lakosság azonban két év alatt 29 százalékos tehernövekedést szenvedett el a kommunális adózásban.

Ennél is durvábban nőtt azonban az ingatlanok után fizetendő adó. Az egyes önkormányzatok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy kiknek adjanak kedvezményt vagy mentességet − az állandó lakhely után általában nem kell fizetni, csak a kereskedelmi célra használt lakás, ház, házrész után. Ahol mégis általános az építményadó − több fővárosi kerület is ilyen −, ott szociális alapon járhat kedvezmény (nyugdíjasoknak, alacsony jövedelműeknek).

Ennek ellenére igen vonzó az ingatlanok megadóztatása, hiszen a hosszú évek óta fizetendő adón nagyon könnyű emelni: az adatbázis kész, a házat elvinni nem lehet, a tulajdonos pedig nem tud elrejtőzni. Építményadóból és telekadóból összesen több mint 106 milliárd forint bevételt szereztek az önkormányzatok 2012-ben, ami a 2010-es bevételhez képest 36 százalékos emelkedést jelent. Évente egyaránt 16,5-16,5 százalék volt a növekedés a bevételekben.

Az építőipari adatok ismeretében ezt a drasztikus növekedést nem magyarázhatja az újabb és újabb adóalanyok, adózás alá tartozó ingatlanok megjelenése, csak a kemény adóemelés. Az nyilván önkormányzatonként eltérő, hogy milyen mértékű volt az emelés.