F. Emese Szabó

Offshore-kaput zár be az adómódosító

Ingyenes marad, de jelentősen szigorodik a cégek közötti ajándékozás, eszközátadás vagy követeléselengedés. A módosítással nem lehet adómentesen kimenteni a társaságból a vagyont.

Vagyonadót látna szívesen az IMF

Egyszeri adót volna érdemes kivetniük azoknak a tagállamoknak, amelyek súlyos államadóssággal küzdenek − javasolja az IMF Financial Monitor nevű kiadványában. A szervezet szerint a vagyonokra, ezen belül is a tőkére kivetett egyszeri adóból származó bevétel elegendő forrást biztosíthatna arra, hogy az adósságot csökkenteni lehessen. Persze csak akkor − teszi hozzá a jelentés −, ha az intézkedés gyors, hiszen ezzel elejét lehet venni az adóelkerülési trükköknek.

Nem csökkent a közterhek száma

A kormány szerint az adórendszer átalakítása befejeződött, s már csak a finomhangolás van hátra. Ezt tényként kezelve az is elmondható, hogy nem ez a kormány lesz az adó-egyszerűsítések kormánya − ami az adónemek számát illeti legalábbis. A kormányváltást követően 2010-ben az akkori nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György tíz kis adó kivezetését jelentette be. Ez valójában öt adónem volt, a többi csak részbeni kivezetést takart − bérfőzési szeszadó, öröklési, ajándékozási illeték −, illetve a luxustermékek adóját külön értelmezte a miniszter autókra, repülőgépekre és hajókra. Ennek fényében valóban megszűnt adónem volt a tévék üzemben tartási díja, az épületek utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozások kommunális adója, a vízgazdálkodási hozzájárulás és a luxusjárművek adója − egyetlen adónemként.

Emeli a babakötvény kamatát az állam

Javítja az államosítás után érdektelenségbe hajló babakötvény feltételeit a kormány. A jelenlegi támogatás mellett − ez a befizetett összegek tíz százaléka, legfeljebb havi hatezer forint − ugyanis a befektetés reálértékét megőrző kamatot is fizet 2014-től az állam. A számlán elhelyezett pénzek 19 éves, három százalék hozamot adó állampapírba kerülnek, ezt fejelik meg a mindenkori inflációval. Új rendelkezés, hogy a legalább hat hónapra állami gondozásba került gyerekek után a kincstár automatikusan megnyitja a számlát. A 2006 előtt született gyerekek számára is lehetővé válik a számlanyitás − a hatályos szabályok csak az ennél fiatalabbak számára adnak lehetőséget számlanyitásra állami támogatással. Az új rendelkezés szerint a számlanyitás után 30 év alatt kell 25 ezer forintot átutalni, különben a számla törlődik. A változtatásra szükség is van, hiszen amióta az Államkincstár magáévá tette a babakötvényt, mindössze tízezer számlát nyitottak a szülők. Összesen a MÁK-nál kevesebb mint 15 ezer, a bankoknál 173 ezer babaszámla van, és mindössze ötszázan vitték át a számlát bankból a kincstárba.

Ösvényt vágott a kormány a unit linked biztosításoknak

A korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozza a unit linked konstrukciókat a pénteken benyújtott adótörvénycsomag, azzal, hogy adófizetést csak a biztosítás felmondásával írna elő, az eho-mentességet pedig kiterjesztené az életbiztosítások kamatjövedelmeire is.

Érdemes ellentmondani a NAV-nak

A legrosszabb reakció egy adóhatósági vizsgálat megindulása után az, ha a cég nem csinál semmit. A társaságoknak általában nem futja állandó adótanácsadó alkalmazására, egy komolyabb ellenőrzésnél azonban mérlegelni kell a szakértő bevonását. A tapasztalatok alapján a NAV-határozatok 53 százalékába nem került bele az általunk kifogásolt megállapítás − mondta Nyári Zsolt, a Mazars szenior menedzsere. Első és másodfokon a határozatok 80 százalékában sikerült módosításokat elérni, 13 százalékban pedig legalább a bírság mértékét lehetett csökkentetni. A bírság összegével kapcsolatban azonnal érdemes észrevételt tenni, mert a legkönnyebben a vizsgálat alatt lehet azt lejjebb nyomni − enélkül könnyen a maximális bírságot kaphatja a cég. Ha a vállalkozás maga vesz észre valamilyen hibát, eltérést, érdemes önellenőrzést végrehajtania, ekkor csak ennek díját kell megfizetnie, bírság nélkül. A vizsgálatok és a bírságok 80 százalékban az áfához kapcsolódnak, itt jobb segítséget kérni − tavaly 470 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg a revizorok.

Kritizál a Raiffeisen

Nincs \"bensőséges szerelmi viszony\" a Raiffeisen és a magyar kormány között, elsősorban a bankadó és a devizahitelesek megmentésének tervei miatt − fogalmazott Martin Grüll, az osztrák Raiffeisen pénzügyi vezetője. Nem \"játékos civakodásról\" van szó, Grüll szerint ugyanis nagyon problematikus a magyarországi bankadó. A bankár arra is emlékeztetett: a pénzintézet magyarországi dolgozóinak létszáma a korábbi felére, nagyjából kétezerre csökkent. A magyarországi devizahitelek ügyében továbbra is gondnak nevezte, hogy a kormány politikai választ ad az adósok egy részének megsegítésére − Grüll azért arra számít, hogy a terheket megosztják majd a jegybank és a kereskedelmi bankok között. A Raiffeisen már korábban is szenvedélyesen reagált a kormány intézkedéseire, tavaly november végén a kivonulást is kilátásba helyezte az újabb terhekre való tekintettel. Idén augusztusban már visszafogottabb volt a bank kommunikációja, kivonulásban nem gondolkodtak, de kinyilvánították, \"nem szeretik\" Magyarországot.

Az ipari ingatlanok majd negyede üres

A harmadik negyedévben az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 71,38 ezer négyzetméter volt, ez 35 százalékkal több, mint az év első két negyedévében összesen aláírt bérleti szerződések volumene − közölte a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) az MTI-vel. A múlt évi azonos időszakhoz mérten a kereslet visszaesést mutat. A nettó bérbeadás 34,45 ezer négyzetméter volt, ez 46 százalékkal, míg a hosszabbítások − 36,93 ezer négyzetméter − 72 százalékkal csökkentek az idei harmadik negyedévben 2012 ugyanezen időszakához képest. A kihasználatlanság immár negyedik negyedéve emelkedik, jelenleg 23,8 százalék. Az üresedési ráta 0,9 százalékponttal volt magasabb szeptember végén, mint egy negyedévvel korábban, és 4,7 százalékpontos emelkedést mutat 2012 harmadik negyedévéhez képest. Az adatokat közlő BIEF tagjai: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, Robertson Hungary és Jones Lang LaSalle.

Alig változnak jövőre az adótörvények

Marginális változások lesznek jövőre a ma benyújtandó adótörvényekben − értesült lapunk. A legfontosabb intézkedés a már korábban beharangozott családi adókedvezmény kiterjesztése lesz, ezzel azok a legalább három gyereket nevelő családok járnak jól, akik eddig alacsony jövedelmük miatt nem tudták maximálisan kihasználni. Szintén a családok élvezhetik előnyét az illetéktörvény változásának is: a házastársak közti vagyonátadás, a vagyonközösség megszűnéséből eredő vagyonszerzés nem lesz illetékköteles. Eddig ajándékozási illetéket kellett fizetni a házastársnak adott drágább meglepetések után − például egy autó, drága ékszer vagy számítógép is illetékfizetést vont maga után a törvény szerint. Az első lakást vásárlók automatikusan részletfizetést kapnak az illeték lerovására.