A szakképzési hozzájárulás összegéből eddig saját dolgozó képzésére fordítható összeg idén már nem költhető ilyen célra, ezt számos vállalat kifogásolta korábban, és ígéretet kaptak, hogy erre a későbbiekben pályázati forrás áll majd rendelkezésre. Egy összesen 21 milliárdos pályázat-csomag formájában lényegében ugyanannyi fordítható most e célra, mint amennyit a vállalatok eddig a szakképzési hozzájárulás összegéből saját dolgozóik képzésére fordítottak - jelentette be ma Czomba Sándor a minisztérium tájékoztatóján.
A kormány adatai szerint eddig évente 6-7 milliárd forintot költöttek a vállalatok alkalmazottaik oktatására a szakképzési járulék összegéből. A kabinet szerint tehát 2014-ig tehát ismét rendelkezésre áll ez a forrás, ám csak pályázati formában lehet hozzájutni. Az uniós pályázatok sajátosságai miatt azonban valószínűleg jelentősen átrendeződik azok köre, akik képesek lesznek élni a lehetőséggel.
Kicsi, nagy, közepes
Több pályázatot is indítanak, elkülönítve a mikro- és kisvállalati kört, a középvállalatokat, és a nagyvállalatokat. Közép-Magyarországon kívüli cégek esetében az első csoport összesen 6 milliárd forintra, a közepes vállalkozások csoportja szintén 6 millliárdra, míg a nagyvállalatok 8 millliárdra pályázhatnak majd. A közép-magyarországi régió cégei a maradék 1 milliárdon osztozhatnak (0,3 milliárd jut a mikro-és kisvállalatoknak, ugyanennyi a közepeseknek, míg a nagyvállalatok e körben 0,4 milliárdot költhetnek el). A képzési piac fővárosi vagy Budapest környéki szolgáltatói tehát főleg abban bízhatnak, hogy a régión kívülről kapnak jelentősebb megrendeléseket, mivel saját és külső képzési vállalkozó közreműködésével megvalósuló képzésre is lehet majd pályázni.
A mikrovállalatok maximum tízmilliós projektet, a közepesek 1-50 milliósokat, a nagyvállalatok 5-150 milliósokat tervezhetnek. Pályázhat az is, aki korábban részt vett hasonló pályázaton már, de azokat korábban lezárta.
A képzések széles köre támogatható
Szakmai, informatikai, idegen nyelvi képzés, a cég működéséhez szükséges készségek és kompetenciák elsajátítása mind-mind támogatható lesz - ígérte Czomba Sándor. A vásárolt szolgáltatások esetében szükséges a FAT akkreditáció (a képzőhely és a képzési progam akkreditációja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület - FAT - által), bár nem akkreditált program is finanszírozható legfeljebb 50 százaléknyi mértékben. Olyan képzések támogathatóak, amelyek valamilyen vizsgával zárulnak. Ha az oktatás munkaidőben zajlik, a kapcsolódó személyi költségek (a munkából kieső személy bére és járulékai) is fizethetőek a pályázati pénzből.
Egy személyre maximum 450 ezer forint fordítható képzési költségként (ez az elszámolható tanfolyam, oktatás díját fedezi, az igazán komoly informatikai képzések körülbelül ennek a duplájánál kezdődnek), a korábbi pályázatok 2 ezer forintos súlyozott átlagos maximált óradíját most 3 ezerre emelték fel. Maximum 8 ezer forint/éj fordítható szállásra és ellátásra, ha a képzéshez utazni kell, és elszámolható a képzést megelőző eligazítás, tanácsadás költsége is.
Szigorúbb ellenőrzés és utófinanszírozás
Az ÁSZ-vizsgálatok a korábban szakképzési járulékból finanszírozott képzések esetében sok visszaélést fedtek fel, tehát szigorú ellenőrzést tervez a kormány - tette hozzá Czomba Sándor. Az Új Széchenyi Terv oldalán legkésőbb március 29-étől olvashatóak a pályázatok. A mikro- és kisvállalatok április 10-től, a nagyobbak május 1-től pályázhatnak majd, mivel esetükben döntéselőkészítő bizottsági munka előzi meg a pályázat megnyitását. Beadási határidő nincs, a keret kimerüléséig lehet pályázni, ami minden kritériumnak megfelelő pályázat esetében egyfajta fizetési automatizmust is tartalmaz, a minisztérium ígérete szerint rövid átfutási határidőkkel.
A pályázat utófinanszírozású, ami több (főleg kisméretű) vállalkozásnál okozhat átmeneti cash-flow problémát, mivel a szakképzési hozzájárulás összegével szemben ez az összeg előre nem áll rendelkezésére a cégeknek. A támogatási intenzitás a régiótól és a cég méretétől függhet, az ígéret szerint lesz 100 százalékban támogatható kör is.
Az elvárt béremelés teljesítése itt nem követelmény
Kérdésünkre, miszerint feltétel-e az elvárt béremelés teljesülése a pályázat érvényességéhez, Czomba azt a választ adta, hogy formálisan nem követelmény az elvárt béremelés maradéktalan teljesítése. Hozzátette: reményeik szerint olyan cégek pályáznak majd főleg, akiknek sem az elvárt béremelés, sem valamennyi önerő felmutatása nem okoz majd gondot, ha a pályázati összeg kevés lenne dolgozóik képzési céljainak teljesüléséhez.
A szakképzési hozzájárulás befizetéseinek összegét sem 2011-ben, sem idén nem teljes egészében szakképzési célokra fordítják, mondta el Czomba Sándor, bár ott is meglenne a helye.Tavaly a körülbelül 50-55 milliárdnyi járulékbefizetésből 33 milliárdot fordítottak közvetlenül a szakképzésre, idén ez az összeg már csak 23,5 milliárd, főleg a Széll Kálmán-terv alapján, amely a Munkaerőpiaci Alapból körülbelül 140 milliárdos megtakarítást irányzott elő. A megtakarítást leginkább az államadósság csökkentésére fordítják.
2012-ig a cégek egy meghatározott százalékot ebből saját dolgozóik képzésére is fordíthattak, ahelyett, hogy a költségvetésbe utalták volna. Közvetlenül is támogathattak belőle képzőhelyet, középiskolát, felsőoktatási intézményt is. Ilyen lehetőség idén nincsen, minden járulékot a központi költségvetésbe kell befizetni, és központilag rendelkeznek sorsáról.
A cégek azt panaszolták, hogy ez rombolja évek alatt felépített \"utánpótlásképző\" kapcsolataikat egyes iskolákkal. Főleg azok sérelmezték ezt, akik kifejezetten szakmunkás végzettségű munkavállalókat nem, legfeljebb egyetemi hallgató gyakornokot foglalkozthatnak (pl. a high-tech cégek), és bár gyakorlatát töltő felsőoktatási hallgató után kaphatnak a jövőben központi pénzekből fejkvótát, a járulékból befolyó pénzek nagy része valószínűleg a középfokú szakképzésre, esetleg oktatáson kívüli célokra fordítódik majd.
