Uniós pénzből kiírt pályázaton lehet akár 50 milliós támogatást szerezni alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozására, valamint vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátásra.
Indul a pályázat
Az új TÁMOP 2.4.5 pályázat a rugalmasabb munkavégzést tűzi ki céljául: vállalati családi napközik létesítésével, rugalmas foglalkoztatás támogatásával, helyi innovatív kezdeményezések felkarolásával. A kormány a pályázattól a kisgyermeket nevelők foglalkoztatásának növekedését, a rugalmas munkavállalási formák terjedését várja. Lenne mit javítani: a kisgyermekes nők foglalkoztatása Magyarországon nagyon alacsony. A harmadik életévét betöltő legkisebb gyermek esetében az anyák 14 százaléka dolgozik, igaz, az óvodást-kisiskolást nevelőknek már 45 százaléka.
A pályázat célja, hogy a munkahelyeken a 3 éven aluli gyermekek számára rugalmas napközbeni gyermekellátást biztosító szolgáltatások működhessenek, illetve megvalósulhasson, ezen kívül a rugalmas foglalkoztatás és az egyéni élethelyzethez igazodó munkaszervezési módok elterjesztését is támogatja, áll a minisztérium közleményében. Egy hónapig pályázhatnak április 1. és május 1. közt állami szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek is.
A 8 milliárd forintos kereten belül 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozására, valamint vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátásra. Az elnyert forrásokat egyrészt a helyiségek átalakítására, felszerelésére, használati tárgyak beszerzésére, másrészt a gyermekellátást végzők képzésére lehet igénybe venni, harmadrészt az átképzettek foglalkoztatását is lehet támogatni - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Bérköltségre is lehet tehát költeni a támogatást, egy projekt maximum két évig tarthat. Egy pályázó maximum 50 millió forintot kaphat, egy férőhely létrehozására pedig legfeljebb 3 millió forint nyerhető el - maximális támogatással számolva tehát közel kétezer férőhely jöhet létre.
A 8 milliárd forintból 1,25 milliárd a rugalmasabb foglalkoztatás - például osztott munkaidő, távmunka - elterjesztésére áll rendelkezésre. Czomba szerint 2009-ben az összes magyar munkavállaló 23 százaléka dolgozott a nem hagyományos foglalkoztatási formák valamelyikében, miközben az európai uniós arány 39 százalék.
Kőbányán, ahol 9 bölcsőde mellett 3 családi napköziben is van önkormányzat által támogatott (csak étkezést fizető) csoport, az egyik napközi vezetője úgy tudta, önkormányzati támogatás mellett sem jár új intézménynek a normatíva 2012-ben.
A Csodacsalád Egyesület megkereste a minisztériumot, ahol nem minden illetékes volt tudatában a rendelkezésnek, amely \"befagyasztotta\" a nem állami intézmények részére járó normatívát.
Czomba Sándor nyilatkozata szerint a TÁMOP-ból létesített családi napközik a projekt lejárta után kaphatnak majd normatívát. Ha erre garanciát nem kapnak a vállalkozások, félő, nem lesz garantálható a projektek fenntarthatósága.
Cafeteria-elem is lehetne
Trubjanszky Csilla, a családi napközi-tanfolyamokat is kínáló Csodacsalád Egyesület részéről évek óta ostromolja a hivatalos szerveket, hogy a családi napközik kínálata szélesebb, szolgáltatásaik megfizethetőbbek legyenek. A munkáltatók egy része a költségvonzat miatt elutasító a vállalati családi napközik ötletével szemben, mások szívesen belevágnának, ám tájékozatlanok, a külföldi cégek pedig saját bonyolult döntéshozatali folyamataik miatt zárkóznak el a saját családi napközi létrehozásától (még ha költségeik meg is térülnének egy TÁMOP pályázaton). Ugyanakkor szinte mindegyik munkáltató megfontolná, ha adó- vagy járulékkedvezménnyel megtámogatott cafateria-elemként lehetne hozzájárulni a családi napközi költségeihet.
Czomba Sándor a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, a kormány \"nem zárkózik el\" annak megfontolásától, hogy a későbbiekben cafateria-juttatásként járulhasson hozzá a munkáltató a családi napközi költségeihez.
A havi 20-30 ezres díj nem elég
A Csodacsalád Egyesület tapasztalatai szerint sok helyen még normatívával együtt is kigazdálkodhatatlanok a költségek (főleg a bérköltség és járulékai), ha a szülők többsége maximum havi 20-30 ezret lenne képes fizetni a szolgáltatásért. A legtöbb családi napközi tehát Budapesten van, ahol többen képesek 60-80 ezret fizetni havonta, vagy az önkormányzat is hozzájárul kerületben lakó gyerekek esetében a költséghez.
A családi napköziket létesítők az engedélyezési eljárások kiszámíthatatlanságára is panaszkodnak: városonként eltérnek az elvárások, például a tűzoltóság követelményei. Czomba Sándor ezt firtató kérdésünkre azzal válaszolt, hogy a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése általános cél, amibe az ilyen intézmények létesítési feltételeinek egységesítése is beletartozhat.
Érdekes helyzetet teremthet a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése is. Ez 2014-től indul és bár felmenthető lesz a gyermek a kötelező óvoda alól, erre alapos indok kell majd. Kérdés, hogy a férőhelyek hiánya annak számít-e. Óvodai férőhelyek tekintetében elvileg jobban áll Magyarország, mint bölcsőde-fronton, de az óvodák sem mindig ott vannak, ahol a férőhelyekre szükség lenne. A családi napközi (csana) nem óvoda, nem is számít annak. A családi napközit a gyermekvédelmi törvény szabályozza, az óvodát a közoktatási törvény. A csanák \"piacát\" erősen leszűkítené, ha 3 éven felülieket egyáltalán nem fogadhatnának (ma csak az óvoda utolsó éve kötelező), hiszen egy-másfél év alatt kevesen adják egész napos felügyeletet adó intézménybe a gyermeküket a hét minden napján, az viszont kínos lenne, ha az uniós pénzből létesített új intézmények üresen maradnának.
![kutatása](\"http://www.hazaeshaladas.hu/ftp/hh_szegenyseg_infografika_rgb.jpg\"){kind=link}