Ahhoz, hogy a nyugdíjhiányt finanszírozni tudják az európai államok, a 27 tagállamnak összességében a GDP 19 százalékát kellene előteremteni - mondta Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. vezérigazgatója (képünkön) a Napi Gazdaság öngondoskodás konferenciáján. Az egyes államok között persze hatalmasak az eltérések, ám azt könnyű belátni, hogy ekkora összeget előteremteni nem lehet. Magyarország pillanatnyilag a GDP arányában 11 százalékot fordít a nyugdíjak finanszírozására (ez 2660 milliárd forint). Ezt 2050-re - a szinten tartáshoz - további 2,5 százalékponttal kellene kiegészíteni.
Kérdés, hogyan csökkenthető a nyugdíjhiány. Érdemes nagyjából öt százalékos hozamokkal számolni, hiszen nem ez a leginkább kockázatos megtakarítás. Felmerülhet az az ötlet is, hogy emelik az állami nyugdíj szintjét. Bár ez a gyakorlatban nem járható út, ám alapul lehet venni mint megoldást, ahogyan azt is, hogy az emberek elfogadnak a nyugdíjas éveikben alacsonyabb életszínvonalat, de szóba jöhet a nyugdíjkorhatár jelentős emelése is.
Egyetlen módszer alkalmazásával lehetetlen a hiányt megszüntetni, azt csak csökkenteni lehet, vagyis komplex megoldás kell. Magyarországon havonta minden embernek 45 ezer forintot kellene megtakarítani ahhoz, hogy a hiány felszámolható legyen - ez viszont nyilvánvalóan nem valósítható meg. Az unióban évente minden állampolgárnak 12 ezer eurót kellene megtakarítania, hogy ne csökkenjen drasztikusan a nyugdíjas kori jövedelme.
Ez a struktúra leginkább az átlagos jövedelműeket sújtja. A legalacsonyabb jövedelműek eleve csak keveset buknak, a legtöbbet keresők pedig megoldják az öngondoskodás problémáját. Az átlagjövedelem azonban túl sok ahhoz, hogy abból sokat elveszítsenek a nyugdíjas évek alatt, ám túl kevés, hogy az öngondoskodás megoldható legyen.
Annak ellenére, hogy evidens Európában, hogy az állami nyugdíj nem elég, az aggodalom nem társul megoldásra vezető lépésekkel. Az államoknak az elkövetkező 15-20 évre szóló megoldást kell kialakítaniuk a probléma kezelésére. Fontos megérteni, hogy a nyugdíjhiány jelentős mértékű, s azonnali megoldást követel - hangsúlyozta Bartók. Azt azonban ne gondoljuk, hogy az elmúlt napok döntése ennek megfelelő megoldási javaslat. A kormányoknak ugyanis a többféle eszközt együttesen kell alkalmazniuk: ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése.
Az egyéneknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját ellátásukért, nem lehet kizárólag az állami rendszerre támaszkodni, s el kell gondolkodni az egyéb, például ingatlanvagyon-felhalmozás kezeléséről. Az egyik legfontosabb üzenet az lehet az állampolgárok számára, ha rendszeres nyugdíjkimutatást kapnak, s az állami nyugdíjat csak az ellátás egy részének tekintenék.
