Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Az áfaemelés bejelentett mértéke négy százalékponttal emelheti meg az inflációt - mondta Barcza György, a K&H vezető elemzője. A 3-ról 7 százalékra növekvő pénzromlás miatt Barcza szerint mindenképpen emelnie kell az alapkamatot a jegybanknak. A mostani bejelentés ilyen szempontból - hangsúlyozta Barcza György - rossz hír lehet a kötvénypiacnak. Legalábbis a rövid oldalon. A hosszabb lejáratoknál a költségvetés helyzetének javítása miatt a vezető elemző inkább pozitív hatásokra számít.
Mint hozzátette: erre a lépésre nem lenne feltétlenül szükség akkor, ha a magyar jegybank is annyira hiteles lenne, mint például a csehországi. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi infláció évek óta nagyobb a térség más országainál, ami szerinte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "puhaságával" magyarázható. A gyenge antiinflációs elkötelezettség persze nem független a folyamatos kormányzati nyomástól. Másutt szükség esetén a helyi jegybank annyira magasan tartotta a kamatszintet, ami önmagában is recesszióba sodorta az országot, és ebbe bele is bukott a kormány.
Barcza szerint hiba volt, hogy az előző kamatdöntő ülésen a kormány által kinevezett tagok ellenállása miatt meghiúsult a kamatemelés.A mostani bejelentés ilyen szempontból - hangsúlyozta Barcza György - rossz hír lehet a kötvénypiacnak. Legalábbis a rövid oldalon. A hosszabb lejáratoknál a költségvetés helyzetének javítása miatt a vezető elemző inkább pozitív hatásokra számít.
Az áfa inflációnövelő hatását hangsúlyozta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. Szerinte azonban arra is figyelni kell, hogy normális esetben egy ilyen lépés egy év után "kiárazódik". Gondot az jelent, ha az adóemelés beépül a várakozásokba. A várakozásokra a legjobban a bérek alakulásából lehet következtetni, ez pedig erős visszafogottságot mutat.
Bebesy szerint a pénzromlás ütemét középtávon két ellentétes hatás eredője határozhatja meg. Stabilizálódni látszik ugyanis a gyenge forint, ami januárban és februárban az import miatt megdobta az árakat. Ugyanakkor a recesszió miatti fölös kapacitások, a munkanélküliség növekedése gátat szab az áremelésnek. Ennek hatása jól látszott márciusban, de az elemző úgy véli, ez a játszma még nem fejeződött be.
A programmal kapcsolatban Bebesy azt látja gondnak, hogy a tapasztalatok szerint a magyar politikusok jók a tűzoltásban, de a továbblépésről valahogy rendre elfeledkeznek. Hosszú távon ugyanis mindenképpen a növekedés beindításának kell a célnak lennie. Amennyiben ugyanis a válság előtti alacsony szinten marad a növekedési potenciálunk, az adósságpálya fenntarthatatlanná válik.
A Monetáris Tanács mai ülésén még nem számít a piac kamatemelésre, a múlt heti konszenzus szerint. Az alapráta a múlt hét közepi konszenzus szerint 9,50 százalékon maradhat, ami az év végére 100 bázisponttal 8,5 százalékra csökkenhet. (Ugyanezt állapította meg a Napi elemzői felmérése is.) 2010 végre 7 százalékra olvadhat az alapkamat, vagyis a márciusi Reuters-pollhoz képest erősödtek az enyhítési várakozások, 38 bázisponttal. Ezek a várakozások változhatnak meg jelentősen a bejelentett intézkedések hatására.
