Alapvetően a tartós fogyasztási javak, azon belül pedig a csoport legnagyobb reprezentánsi köre, az új autók árcsökkenése mérsékelte tovább márciusban az inflációt - tájékoztatta a Napit Mináry Borbála, a KSH szakértője. (Amint arról beszámoltunk, az infláció márciusban a várakozásoknak megfelelően 2,9 százalékra lassult a februári 3,0 százalékról.)
A január-februári újautó-áremelkedést az év harmadik hónapjában 2,8 százalékos mérséklődés követte az egy évvel korábbihoz képest, holott a forint tovább gyengült az euróhoz viszonyítva. Feltételezhető, hogy az év eleje óta tartó akciók azért csak most látszódnak a hivatal adataiban, mert a korábbi kedvezmények még nem a KSH által megfigyelt modellek körét érintették - mondta Mináry. Hozzátette: a hivatal munkatársai a márkaképviseleteket keresik fel és a listaárakat érintő hivatalos akciókat veszik számba.
Az úgynevezett tartós kulturális cikkek - tévék, audió- és videókészülékek, számítógépek, rádiók - átlagára is érdekesen alakult, az elmúlt években megszokotthoz képest csak alig csökkent. Ezeknél az importból származó cikkeknél a gyenge forint tehát már éreztette hatását, ám annyira nem, hogy áremelésre került volna sor. Mindenesetre az évek óta tartó tempós árcsökkenési trend megtörni látszik.
Visszatérve az új autók csoportjához, az erős versennyel és a visszaeső kereslettel magyarázható az, hogy a forgalmazók nem érvényesítették a gyengülő forintárfolyam hatását az árakban - mondta Mináry.
A januári és a februári adatok után márciusra határozottabb inflációgyorsulást várt Barcza György, a K&H elemzője, akit szintén meglepetésként ért az újautóárak csökkenése. Szerinte ez és a forint áprilisi erősödése mérsékelték, illetve időben távolabbra tolták annak kockázatát, hogy újból gyorsulásba vált a pénzromlás üteme. Hozzátette: ugyanaz történik nálunk, mint korábban a régióban, azaz a recesszió teremti meg az árstabilitást, ugyanis olyan inflációmérséklő hatással bír, amely még a költségoldali sokkot is ellensúlyozza. Igaz, Lengyelországban a jegybank aktív szerepet játszott, hiszen kamatemelésekkel sodorta recesszióba a gazdaságot.
Tavasszal a tavalyi energiaáremelések miatti magas bázis okán még tovább mérséklődhet az infláció, a mélypont májusban jöhet, azután a nyári hónapoktól - eleinte lassabban, majd gyorsuló ütemben - emelkedhet a pénzromlás üteme. Augusztus és szeptember lesz az igazán érdekes, hiszen egyszerre érvényesül majd az ellenkezőjére váltó bázishatás, az árfolyamhatás és az áfaemelés hatása - mondta az elemző. Szerinte akkor az lesz a fő kérdés, hogy az inflációt gyorsító tényezők közül melyik tartós és melyik átmeneti.
