Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Elsősorban a turizmusban, az építőiparban és a mezőgazdaságban jöhetnek létre munkahelyek a befektetésösztönzésben bekövetkező félfordulat hatására - tudatta lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) kommunikációs főosztálya. A nemrégiben beharangozott irányváltás lényege, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok fókuszban maradása mellett a Magyarországra érkező beruházásokat a komoly foglalkoztatási kihívásokkal küzdő térségekbe tereljék, ahol az alacsony képzettségűek, hátrányos helyzetűek aránya meghaladja az országos átlagot.
A tárca szerint a beruházások támogatásakor továbbra is meghatározó lesz az egységes, eredményorientált követelményrendszer. A létrehozott kapacitások, a korábban és a beruházással teremtett új munkahelyeknek a beruházás befejezésétől számított öt éven keresztüli fenntartása, az egyéb kötelezettségek (árbevétel és exportárbevétel, iparágtól függően diplomás munkaerőhányad, képzési költséghányad) teljesítése változatlan elvárás marad. A beruházások foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségekbe terelését testre szabott, rugalmas ösztönzők is segíthetik - tették hozzá.
A beruházásra készülőknek nem sokat számít a forint aktuális árfolyama, annál fontosabb számukra az árstabilitás illetve a közterhek minél egyszerűbb formában történő leróhatósága - állítja Barcza György, a K&H vezető közgazdásza, aki a figyelt információk között említette még a költségvetés helyzetét. Az elemző szerint a direkt ösztönzés önmagában kevés vonzerővel bír.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter szerint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkentésével, az adórendszeren belüli átcsoportosítással, az adóadminisztráció egyszerűsítésével, a felesleges vagy bonyolult bürokratikus szabályok kifésülésével is elősegíthető a beruházások célba juttatása. A célzott munkahely-teremtési eszközök önmagukban azonban nem lehetnek sikeresek, ha nem történik meg a segélyezési, munkaerő-piaci rendszerek gyors korrekciója. A munka nélkül elérhető jövedelem és a minimálbérért végzett munka nettó összege közötti különbség ugyanis nem ösztönöz munkára.
A kormány a jelenlegi nagyon magas, a GDP 6,5 százalékát kitevő adminisztrációs költségeket 3,5 százalékra, az uniós átlag szintjére mérsékelné. Ennek érdekében például a hatóságoknak mérsékelniük kellene a kért adatszolgáltatásokat, például egy adott adatsort elég lenne csak egyszer benyújtani, ezt követően pedig a hatóságok egymás között gondoskodnának az információ átadásáról. Ha sikerülne az uniós átlagra csökkenteni az adminisztrációs költségeket, az 700-800 milliárd forint megtakarítást eredményezne.
A miniszter a munkaadói szervezetekkel, a vegyes kamarák vezetőivel lezajlott konzultációt követően hamarosan találkozik a hazai kis- és középvállalkozók és a nemzetközi nagybefektetők képviselőivel is. A tárcavezető ezeket a megbeszéléseket állandó fórummá kívánja tenni. A megbeszélések tárgya lehet a befektetésösztönzési rendszer finomhangolása, a foglalkoztatás bővítését célzó program megalkotása, de az adminisztrációs terhek csökkentése, a közteherviselés átalakítása és a gazdaságfejlesztő uniós pályázatok is.
Továbbra is a beruházásösztönzés kiemelt célkitűzései közé tartozik a magas hozzáadott értéket előállító iparágak vonzása. Európában Magyarországon létesült a második legtöbb új kutatás-fejlesztési munkahely 2006-ban - közölte a tárca. Újabb, nagy lökést várnak az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyének odaítélésétől (a végső döntést várhatóan a következő versenyképességi tanácsülésen, 2008. június 18-án hozzák meg), szerintük ha Budapest lehet az Európai Unió k+f fővárosa, az innovatív iparágak magyarországi szereplői számottevően megerősödhetnek, a nemzetközi vállalatok pedig szívesebben hozzák majd ide az ilyen jellegű tevékenységeiket.
A minisztérium 2004 júniusa óta 55 vállalattal kötött támogatási szerződést magyarországi nagyberuházás támogatására. E projektek összvolumene 887 milliárd forint, általuk közvetlenül 26 600 új munkahely létesült, illetve jön létre a következő években. Jelenleg 36 nagybefektetővel folyik a szerződéskötés előkészítése. Amennyiben minden szerződés létrejön, 509 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg és több mint nyolcezer új munkahely létesülhet - közölték a minisztériumban.
A gazdasági minisztérium szándékai szerint a nagy hazai és nemzetközi vállalatok vidéken, elsősorban a magas munkanélküliséggel sújtott régiókban alakítják majd ki szolgáltatóközpontjaikat. A rendszerváltás első évei óta mintegy 50 nagy szolgáltatóközpont telepedett le Magyarországon, az általuk létrehozott munkahelyek száma 15 ezerre tehető. Tavaly három, a telekommunikáció területén tevékenykedő multinacionális vállalat hozta regionális szolgáltatóközpontját Magyarországra, több ezer álláshelyet létesítve.
