Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A miniszterelnök elmondta: indokolatlan a külkapcsolatok átpolitizáltsága, a magyar külpolitikának konkrét intézményi, vállalati és üzleti érdekeket kell képviselnie, mint ahogy a közeljövőben Kijevben, illetve Moszkvában folytatandó miniszterelnöki megbeszéléseknek is döntően az üzletről kell szólniuk. Gyurcsány hozzátette: a kormány részéről nem ellenzi a kamara által kért üzleti vízum rendszerének kialakítását, melyet a magyar-orosz tagozat elnökasszonya, Nagy Róza mutatott be. (Németország orosz relációban idén vezette be az üzletembereknek adható, öt évre szóló speciális vízumot, ami kamarai ajánlásra adható.) A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szükségessé vált a kis- és középvállakozások támogatási rendszerének átalakítása a kamarákkal együttműködve, ennek lényeges lépéseire tavasszal kerülhet sor.
Gyurcsány a kamarai tagozatok előtt is hangoztatta, hogy idén 4 milliárd euró lehet a külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra. A miniszterelnök beismerte, hogy részletes konzultációkat ugyan nem folytatott az új Monetáris Tanács tagokkal, ám nem gondolja, hogy a Monetáris Tanács bővítésével ne erősödött volna annak lehetősége, hogy a stabil pénzügypolitika révén a kiszámíthatóság is erősödjön. A kormány továbbra sem fog konkrét számszerű elvárásokat megfogalmazni a forint árfolyamát és az alapkamatot illetően, azonban a monetáris politika irányairól olyan véleményt kell mondania, ami nem minősül nyomásgyakorlásnak.
