Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tanács ülésén sok érv elhangzott az ennél kisebb kamatvágás mellett, de általános vélemény volt, hogy most még lehet ekkorát lépni - derült ki Járai Zsigmond szavaiból. Az 50 bázispontos alapráta-csökkentésről határozó Monetáris Tanács-ülés után nyilatkozó jegybankelnök kijelentette: ma nem lenne biztos a februári 50 bázispontos csökkentésben, de abban sem, hogy februárban nem lehet 50-et vágni.
Az MT kibővítése ügyében a miniszterelnöknek meg kell hallgatnia Járai véleményét, ám e téren eddig nem érkezett megkeresés a kormánytól. Egyébként az MNB eredetileg úgy készült, hogy ma már a kibővített MT ülésezik.
A jegybankelnök beszámolójából kiderült: a magánszektor teljesítményével nincs probléma, a gond az egyensúlyi helyzettel van, ráadásul e téren nem is látszanak biztató lépések. Mindezzel összefüggésben a kamatszint már olyan mértékhez közelít, amely fokozott óvatosságot igényel az MT részéről.
Járai szerint 2005-ben az államháztartás GDP-arányos hiánya lényegesen meghaladja a 4,7 százalékos tervet. A deficitet tovább növelheti, hogy nem tudni, a visszatartások kifizetéséből mit számolnak el 2004-re és mi hízlalja az idei hiányt.
Az MNB elnöke elmondta: az áfakulcs-változatás ügyében sem kérte ki a jegybank véleményét a kormány, pedig az ide vonatkozó tervek érintik az infláció alakulását is. Mivel az MNB még nem tudja, mivel számoljon, nem is készített számításokat a hatásokról.
Járai Zsigmond kiemelte: nem szerencsés folyamat, hogy tavaly a kormányzati és önkormányzati hatáskörben szabáyozott árak 9,3 százalékkal nőttek a 6,8 százalékos inflációs átlaggal szemben. A fordulat 2002-ben következett be, ez előtt e kör átlagosan az inflációnál kisebb mértékben drágult, de még 2003-ban is kisebb volt a differencia, mint 2004-ben.
