Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új lobbitörvény valószínűleg az őszi törvényhozási időszakban kerülhet újra az Országgyűlés elé - mondta el lapunknak Karácsony Mihály, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa. A most elkészült koncepció a normaszöveg lehetséges változataira vonatkozik attól függően, hogy a jogalkotó a korrupcióellenesség, a hatékony törvényhozás vagy az érdekérvényesítés szempontjából kívánja-e szabályozni a kérdést. Ennek eldöntésére február elején kerülhet sor.
Magyarországon a civil szervezetek alanyi joga a törvényalkotói folyamathoz kapcsolódó lobbizás, de egyre inkább terjed - főként az üzleti szférában helyet kapó - hivatásos, professzionális lobbiszakértői tevékenység is. Kifejezetten lobbizásra, vagyis „kijárásra” specializálódott cégből viszonylag kevés van még Magyarországon, a tevékenységet jellemzően kommunikációs és politikai tanácsadó ügynökségek végzik. Az egyik legnagyobb piaci szereplő az amerikai GJW ügynökség (a cég képviselte az amerikai érdekeket például a hadászati repülőgép-vásárláshoz kapcsolódó tender során) - mondta lapunknak Vass László, az Első Magyar Lobbi Szövetség elnöke, a Budapesti Kommunikációs Főiskola főigazgatója. Számos társaságnál azonban maga a cégvezető végzi az érdekérvényesítést, valamint elterjedt módszer az is, hogy egy-egy szakma vagy cégcsoport érdekeiben a szakmai szövetség vezetői járnak el.
Eseti megbízás alapján jellemzően külföldi cégek és szervezetek lobbiztatnak. A szolgáltatási díj az „erkölcsös cégek” esetében a költségek fedezetére, valamint némi haszonkulcsra korlátozódik.
Folytatás a pénteki NAPI Gazdaságban
