Ha ezt a problémát rövid távon nem tudjuk kezelni, annak hosszú távú egyensúlyi hatásai lehetnek, többek között az alapvető strukturális és közigazgatási reformok elodázása - mondta a pénzügyminiszter, aki a kormányzat kezét megkötő kihívások között sorolta fel a 2002. évi bér- és szociális intézkedéssorozatot, ami idén a többi mint két százalékára rúg a GDP-nek. A legkomolyabb problémát jelenleg az alacsony foglalkoztatási és aktivitási ráta jelenti. Draskovics kifejtette, hogy az uniós Növekedési és Stabilitási Paktum módosítása akkor lehet igazságos Magyarország szempontjából, ha a nyugdíjreform hatásával korrigált deficitszámot vehetnek figyelembe azok az országok, melyek elindították a reformot (Lengyelország, Magyarország, Svédország és Szlovákia). A 2008-2010-es időszakban ez Magyarország számára a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget jelent.
