Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehéz az öröklött költségvetési helyzet, aminek egyik eleme az uniós csatlakozás követelményrendszere - jelentette ki tegnap este újságírók előtt Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter kifejtette a monetáris politika magas kamatlábat és erős forintot tart fenn; a magas kamat lényegében kizárólag a költségvetésre hat, mivel az a lakossággal és a vállalati szférával szemben nem választhat kizárólag devizafinanszírozást. A tavaly év végi 3 százalékpontos kamatemelés összesen 220 milliárd forintos pluszkiadást okozott a költségvetésben, amit sikerült is kigazdálkodni a kiadások csökkentésével. Draskovics hozzátette, hogy a magas kamatszint akkor indokolt, ha az az inflációs helyzettel összhangban van.
A magas kamat ugyanakkor jelentős jövedelmet hoz a befektetőknek az állampapírpiacon keresztül - az állampapírok 45 százaléka külföldi tulajdonban van - ezáltal a folyó fizetési mérleget is negatívan befolyásolja. További hatása a magas kamatszintnek - az erős forinton keresztül -, hogy nem kedvez az exportnak, viszont az importlehetőségeket javítja, amely főként a magyar tulajdonú közepes és kisebb vállalkozások helyzetét nehezíti, mivel ezek jövedelmezősége "csak néhány százalékon múlik". A következő évre alacsonyabb kamatszinttel számol a pénzügyminiszter, ennek mértékét nem árulta el, ám arra kitért, hogy várakozásaik szerint a jegybank az erőteljesen mérséklődő inflációnak megfelelően alakítja majd a kamatpolitikát.
A kormány az idénre tervezett 6,8-6,9 százalék után jövőre 4,5 százalékos inflációt vár, a GDP-arányos államháztartási deficit pedig a 2004-es, 5,0-5,3 százalékról 4,5-4,7 százalékra apadhat. Ahhoz, hogy a konvergenciaprogram végső célja tartható legyen, az eredeti változatban meghatározott évi 0,5 százalékpontos csökkentésnél nagyobb, 0,6 százalékpontos lépésekben történik majd a hiány lefaragása - derült ki a pénzügyminiszter szavaiból.
