A költségvetésből egy kisebb állam képe bontakozik ki. A tervek szerint mérséklődik az adócentralizáció, az állami adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya fél százalékkal 38 százalékra csökken majd. Ezzel párhuzamosan kevesebbett is költ az állam: az új költségvetés alapján jövőre az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya az idei 49,1 százalékról 47,6 százalékra esik, melyből 0,9 százalékot az uniós transzferek tesznek ki.
A folyó fizetési mérleg hiánya az idei 8,8 százalékról 8,4 százalékra csökken, miközben a külső finanszírozási igény 8,3 százalékról 7,4 százalékra mérséklődik.
Az államadósság vonatkozásában trendváltást irányoz elő a jövő évi költségvetés. Idén a GDP arányában 59,6 százalékon csúcsosodik a mutató, ami jövőre 1 százalékkal süllyed. A javaslat szerint az államháztartási hiány eredményszemléletű számítás szerint fél százalékkal csökken jövőre, az év végére 4,5-4,7 százalékos deficittel számol a költségvetés. Az elsődleges (önkormányzatok nélkül számolt) hiány 0,9 százalékos lesz a kormányzati becslés szerint.
A szigorúnak ítélt költségvetési javaslat 4 százalékos GDP növekedés mellett a lakossági fogyasztás 1 százalékos és a beruházások 6-8 százalékos bővülésével számol.
