BUX 140030.15 0,1 %
OTP 46000 0,11 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Magyarország nem ért egyet a drávai vízierőművel

Magyarország már állást foglalt a Dráva horvátországi szakaszára tervezett vízierőmű ügyében, az erről szóló kormányhatározat (2066/1999.) szerint ,,nem ért egyet a vízierőmű megvalósításával", s ez az álláspont mindmáig nem változott – értesült a NAPI Online.

2004. február 2. hétfő, 09:42

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szaktárca részéről közölték, hogy amennyiben szükséges, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium élni fog lehetőségeivel a vízierőmű megépítésének megakadályozása érdekében.

Az elmúlt napokban számos elektronikus levél érkezett a zöldtárca e-mail címére, amelyben – magyarországi és külföldi feladók –arra kérik Persányi Miklós minisztert, hogy emelje fel szavát a Dráva horvátországi szakaszára tervezett vízierőmű megépítése ellen, mivel a beruházás veszélyeztetné a folyó ökológiai állapotát a magyar oldalon is. Hétfő délelőttig csaknem 400 ilyen – azonos magyar, illetve angol szövegű – levelet kapott a tárca, ebből több mint 170-et különböző európai országokból küldtek.

A minisztérium ezzel kapcsolatban arra ösztönzi a tiltakozókat, hogy álláspontjukról közvetlenül a horvát felet is tájékoztassák. A hatályos kétoldalú egyezmények alapján ugyanis Horvátország a Dráván csak Magyarország beleegyezése mellett építhet jogszerűen vízierőművet. Amennyiben Horvátország erre tekintet nélkül engedélyezné a beruházást, Magyarország a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat, ha nem sikerül kétoldalú konzultációk keretében rendezni az ügyet.

A nemzetközi jog egyébként – a meglévő egyezményektől függetlenül – elvi alapon is korlátozza az egyes államoknak jogát arra, hogy valamely természeti erőforrásukat – akár saját területükön – felhasználják, amennyiben az más államoknak az ésszerű és méltányos használathoz való jogát sérti vagy egyébként kárt okoz. Márpedig nem tekinthető ésszerű és méltányos felhasználásnak egy közös érdekeltségű folyóvíz jelentős részének elvonása a másik államtól – hívták dela figyelmet a zöldtárcánál. Ahol bíznak abban, hogy a horvát fél, amely tavaly hivatalosan is kérelmezte az Európai Unióba történő felvételét, emiatt is eláll beruházási szándékától, hiszen az unió közösségi joga szigorú normákkal szabályozza a tagállamok vízvédelmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi kapcsolatait.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet