Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazánkban első ízben bevezetett módszer lényege, hogy a városok kijelölt pontjain elültetett növények állapotának megfigyeléséből, illetve leveleik kémiai vizsgálatából vonnak le következtetéseket a levegő szennyezettségére. Ez az eljárás az eddig alkalmazott műszeres megfigyeléssel szemben a városok teljes területére nézve megbízható adatot szolgáltat.
Magyarország nagyvárosainak levegőminőségére eddig a felügyelőségek légszennyezettség mérőállomásainak pontszerű adataiból lehetett következtetni. Ezek azonban – a vizsgálati pontok alacsony száma miatt – csak a városok bizonyos területeire nézve mérvadóak. A teljes területre kiterjedő műszeres mérőhálózat kiépítése pedig olyan költséges, hogy erre még a nyugat-európai országokban sincs lehetőség.
A biomonitoring hálózat kialakításával erre a problémával kerestek, és találtak megoldást. A levegő ózonterhelését egy erre érzékeny dohánynövény-fajta telepítésével és megfigyelésével mérték, a levegőt szennyező por károsanyag-tartalmát (nehézfémtartalom és szénhidrogének) az út menti fák leveleiről leoldott anyag kémiai analízisével állapították meg.
A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és partnerei: Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged önkormányzata, továbbá civil szervezetek (a Miskolci Öko-kör, E-misszió, Lycium Kör, White Klub, Csemete) 2001-ben kaptak támogatást az Európai Bizottság LIFE Environment programjától a "Levegőszennyezettséget jelző biomonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése" címen benyújtott pályázatukhoz. A projekt teljes költségvetése 886 720 euró, ehhez az Európai Bizottság 431 610 euróval járult hozzá. A fennmaradó 455 110 euró önrészből a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 82 110 eurót vállalt.
Az első mintavételek 2002 tavaszán indultak, majd kibővített formában 2003-ban folytatódtak. A két év során több ezer minta mérését végezték el, az eredmények alapján elkészültek a települések levegőminőségi térképei. A program nem helyettesíti a helyszíni immisszió méréseket, hanem kiegészíti azokat, és így hozzájárul a pontosabb helyzetfelméréshez. Az elmúlt két év tapasztalatai lehetővé tették, hogy a módszereket mind a mintavétel, mind az eredmények értékelése és megjelenítése terén finomítsák és egyszerűsítsék. Ezzel elérték, hogy a rendszert a jövőben más településeken az eddigi költségek töredékéért üzemeltessék majd.
