Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szabályozás legfontosabb elemei a termékdíjról szóló törvény és a hozzá tartozó rendeletek módosítása, valamint a betétdíjas szabályozás bevezetése. A tervek szerint a termékdíj-köteles termékek körének és a díjtételek tekintetében jövő év január 1-jétől lennének jelentős változások. Megszűnik az oldószerek és hígítók utáni díjfizetési kötelezettség, mivel már lehetőségek adódnak a környezeti károk kivédésére.
Az EU előírásainak teljesítése érdekében két új területen vezetnék be a termékdíj-fizetési kötelezettséget: az elektromos és elektronikus készülékek, valamint a személygépkocsik és a 3,5 tonnánál könnyebb tehergépjárművek és vontatók vonatkozásában.
Az alkoholos és üdítő italok, az ásványvizek, gyümölcslevek, a tej és tejitalok csomagolásánál, valamint a bevásárláskor kapott műanyag szatyrok esetén a darab alapú díjfizetést vezetnék be. Ugyanezen körnél új, kiegészítő díjtétel jelenne meg akkor, ha a kötelezettek nem teljesítik a többutas (többször használható) csomagolásra előírt arányokat.
A reklámhordozó papíroknál változna a kötelezetti kör, a nyomda helyett az első felhasználó fizetné a termékdíjat. Egyszerűsödne továbbá a gumiabroncsok után fizetendő termékdíj besorolási rend, a korábbi négy kategória helyett csak egy tétel kerülne alkalmazásra. Ennek eredményeként növekedne az új gumiabroncsok után fizetendő termékdíj, de igen jelentősen csökkenne a használt abroncsok díja.
A zöldtárca tervei szerint emelkednének az egyes termékdíj tételek a visszagyűjtés és az újrahasznosítás ösztönzése érdekében, ugyanakkor csökkenne a lakossági szelektív visszagyűjtési követelmény, mivel a feladat más módon történő teljesítésére tevődne át a hangsúly.
A fenti változásokat azért kell bevezetni, mert igen jelentősen növekszik a hulladékká váló anyagok, ezen belül kiemelkedően a csomagolási hulladékok mennyisége és a folyamat megállítása, illetve visszafordítása érdekében sürgős lépéseket kell tenni – indokolták a minisztériumban. Hozzátették, hogy az állam egyre növekvő összegeket, sok milliárd forintot költ évente ezen hulladékok elszállítására, lerakására, semlegesítésére, ártalmatlanítására az adófizetők pénzéből. A módosítások fogyasztói árakra gyakorolt hatása pedig – minden más híreszteléssel ellentétben – alig lesz érezhető. Az árak legfeljebb olyan termékek esetében fog emelkedni, amelyek gyártói, forgalmazói nem hajlandóak teljesíteni az előírt és a jelenlegi gyakorlathoz képest változatlan visszagyűjtési, hasznosítási és újratöltési követelményeket. Ugyanakkor ezen gyártók, forgalmazók a bevezetett intézkedések hatására hátrányba kerülnek piaci versenytársaikhoz képest és így kénytelenek lesznek megtenni a szükséges lépéseket a környezetvédelem irányába.
A törvénymódosításhoz kapcsolódó rendeletek változásai és az új betétdíjas szabályozás bevezetése a környezetvédelmi célok termékdíj-fizetésen keresztüli teljesítését segíti a gyártók és forgalmazók számára. Ezek a változások kedvezően érintik a hazai gyártókat, piaci helyzetük előnyösebbé válik a külföldi termelőkhöz képest. A szabályozás elfogadásával élénkül a környezetvédelmi háttéripar, környezetvédelmi célú beruházások valósulnak meg, amelynek gazdaság élénkítő hatása várható. Ezzel párhuzamosan nő a foglalkoztatottak száma, bővül a szakképzetlen munkanélküliek munkalehetősége. A kisvállalkozások esetében pedig az új szabályok úgy kerülnek bevezetésre, hogy ne befolyásolják azok gazdasági-pénzügyi helyzetét.
