Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy nappal a börtönben elhunyt legfőbb ellenzéki rivális, Alekszej Navalnij temetése előtt nyilvánosság elé állt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Félreértés ne essék, természetesen nem az elhunyt tiszteletére hívta össze a Kreml a sajtót és az orosz elitet, hanem szokásos évértékelőjét tartotta meg Putyin. Beszédében – ahogy arra számítani is lehetett – egyetlen alkalommal sem tért ki Navalnijra. Ez persze nem újdonság, amíg élt politikai ellenfele, addig sem ejtette ki a nevét nyilvánosság előtt egyszer sem, maximum a „berlini páciens” néven volt hajlandó hivatkozni rá.

Egyperces néma csendet rendelt azonban el azok tiszteletére az államfő, akik az életüket adták Oroszországért a fronton.

Putyin a globális top 4-be várja az orosz gazdaságot

Örömmel számolt be arról az elnök, hogy az országban csökken az alkoholfogyasztás, már ami az égetett szeszeket illeti. Hangsúlyozta, fontos, hogy ez a tendencia a továbbiakban is megmaradjon, a kétségtelenül egészségügyi előnyök kiaknázása végett. Ennek kapcsán még egy régi szovjet viccel is szórakoztatta a hallgatóságát.

Kifejtette, javítani kell a nemzet egészségi állapotán, és elérni, hogy 2030-ra a jelenlegi 73 évről 78 évre emelkedjen a várható élettartam.

Arra is kitért, hogy a szegénység visszaszorítása terén bőven van még teendőjük, de ezen a területen is kedvező folyamatokat lát: csökken a szegénységben élők száma. Ahogy azonban a napokban az Economxnak nyilatkozó szakértő fogalmazott:

„Ez klasszikus a hűtőszekrény és tévé közötti konfliktus: meddig hiszik el az emberek a propagandát, ha egyszer üres a hűtőjük?”

Egy elejtett mondatával azért maga Putyin is elismerte, hogy az oroszok jelentős része küzd komoly megélhetési problémákkal. „Sokan áldoznak arra szerény tartalékaikból, hogy a fronton harcolóknak csomagokat küldjenek támogatásuk jeleként” – mondta.

Szakértők szerint Oroszország gazdasági növekedését elsősorban a háborús kiadások és a támogatások hajtják. Ez pedig azt jelenti, hogy a bővülésből származó előnyökből kevés jut el az orosz átlagemberekhez – írja a Business Insider.

Oroszország ukrajnai inváziójára a nyugati hatalmak szankciók sortüzével válaszoltak, ma azonban úgy tűnik, hosszú távon ezek nem tudták megrengetni az orosz gazdaságot. A 2022-es megingás, az 1,2 százalékos csökkenés után 2023-ban Moszkva már ismét 3,6 százalékos  gazdasági növekedést regisztrálhatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén is orosz bővüléssel kalkulál, erre az évre 2,6 százalékos növekedést vetítenek előre.

Putyin szerint az eredmények annyira biztatók, hogy azzal kalkulál,

az orosz gazdaság a következő években bekerülhet a világ négy legerősebb gazdasága közé.

Ez azonban meglehetősen optimista várakozás.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban 2024. február 29-én
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban 2024. február 29-én
Kép: POOL / AFP / Gavriil Grigorov

Aktív használatban a kiskapuk, de csalóka lehet az összkép

„A háború kitörése után az orosz gazdaságra rengeteg szankciót vetettek ki. A kezdeti szakaszban az orosz központi bank ügyes intézkedésekkel stabilizálni tudta az orosz gazdaságot érő hatásokat, így a pénzügyi szektornak sikerült talpon maradnia a kezdeti sokk után” – nyilatkozta az Economxnak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Hozzátette, az orosz szénhidrogének elveszítették az európai piacot, ugyanakkor az olyan rohamosan fejlődő országok mint Kína és India szívesen vásárolják az orosz nyersanyagokat. Ennek köszönhetően az orosz költségvetésnek, bár kisebb mértékben mint korábban, mégis jelentős bevételszerzésre van lehetősége. Emelett Oroszország továbbra is szállítja Európába is az olyan kritikusan fontos nyersanyagokat mint

  • a titán,
  • a réz,
  • az alumínium,
  • a nikkel vagy
  • a kobalt.

Ezekre ugyanis nem vonatkoznak a szankciók. „Becslések szerint a háború kitörése óta 2023 közepéig több mint 13 milliárd dollár értékben vásároltak európai ügyfelek ilyen kritikusan fontos anyagokat Oroszországtól” – emelte ki Seremet Sándor.

„Mindez, valamint a rohamosan felpörgetett hadiipar hozzájárul az orosz gazdaság fennmaradásához, sőt bizonyos szintű növekedéséhez is. Ezzel együtt az orosz szakértők körében is felmerülnek az aggályok azzal kapcsolatban, hogy a kimutatott GDP-növekedésnek mennyire lesz hosszan tartó és reális hatása. Úgy vélik, hogy a hadiipari termelés valóban hozzájárul a mutatók növekedéséhez, de hadiipari cikkek csak akkor járnak tényleges bevétellel, ha ezek exportra kerülnek. Ezek többségét viszont az orosz hadsereg használja fel”

– magyarázta a szakértő.

A nyugati hatalmak ezúttal is megkapták a magukét

Ahogy szinte minden beszédében, Putyin ezúttal is hosszasan bírálta a nyugati hatalmakat. Hangsúlyozta, Oroszország a „demokrácia pillére”, és nem fogja megengedni senkinek, hogy beavatkozzon az ország belügyeibe.

Arra is reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy általa összehívott párizsi segélykonferencián beszélt arról, hogy nem kizárt az sem, hogy egyszer nyugati katonák harcoljanak Ukrajnában. Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai vezetők között ebben a kérdésben nincs egyetértés.

Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel az ő területeiken lehet célpontokat támadni

– hangzott erre Putyin válasza. Szerinte a nyugati retorika „nukleáris fegyverek használatával és következésképpen a civilizáció elpusztításával járó konfliktussal” fenyeget. Leszögezte azt is, hogy „szuverén, erős Oroszország nélkül nem létezhet stabil világrend”.

A NATO-blokk bővülésére is kitért. Úgy fogalmazott, „már Finnországot és Svédországot is belerángatták a NATO kötelékébe”.

Az elnökválasztás előszele is érezhető volt

Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója az Economxnak adott nyilatkozatában korábban már kiemelte, a választások csak a demokrácia álcája miatt szükségesek Oroszországban, valójában semmi egyéb jelentőségük nincs. Rámutatott, „ha a Putyin-éra választásait végignézzük, az látszik, hogy a voksolási eredményekbe a rezsim nagyon sok szinten tud belenyúlni. Ez azt jelenti, hogy ténylegesen bármi lehet választási eredmény, amit a Kreml annak nyilvánít”.

Attól függetlenül azonban, hogy a Putyin-rezsim szempontjából semmi gyakorlati tétje nincs a március 15-e és 17-e között esedékes elnökválasztásnak, államfői ígéretekből és elért eredmények hangoztatásából nem volt hiány.

Putyin kiemelte, különös figyelmet kell fordítani a fiatal családokra. Azt mondta, az orosz kormány hatalmas összegeket fektet olyan programokba, amelyek csökkentik a családok adóját, és amelyek révén több pénz maradhat a több gyermeket vállaló anyák zsebében.

Az elnök a családi értékeket emlegette, valamint azt, hogy

a következő hat évben biztosítani kell, hogy a születések száma stabilan növekedjen, ugyanis csak így javulhat a családok életminősége.