Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia védelmi miniszterei javasolták, hogy a kormányaik lépjenek ki az Ottawai Egyezményből. A balti államok és Varsó vezetői úgy látják ugyanis, hogy jelentősen megnövekedtek az Oroszországgal és Belarusszal határos NATO-tagállamokra irányuló katonai fenyegetések.

1997-ben, Ottawában kötött egyezmény előírta a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltását, illetőleg megsemmisítését.

Úgy véljük, a jelenlegi biztonsági környezetben kiemelkedően fontos, hogy védelmi erőink számára rugalmasságot és választási szabadságot biztosítsunk, hogy új fegyverrendszereket és megoldásokat használhassanak a szövetség sebezhető keleti szárnyának védelmének megerősítésére

– indokolta a kilépési tervet a négy ország védelmi minisztere.

Moszkvának címzett jelzés

A hónap elején Donald Tusk lengyel miniszterelnök már jelezte, hogy Varsó lépéseket tesz a szerződésből való kilépés érdekében. A négy ország már régóta fontolgatta a kilépést, és közös, regionális döntést akart hozni.

A Politico szerint elsősorban Moszkva felé irányuló politikai jelzésnek, mintsem konkrét katonai szükséglet kielégítésére irányuló döntésnek tekinthető ez a lépés.

„Az ottawai egyezményt érintő döntéseket a régión belüli szolidaritás és koordináció jegyében kell meghozni. Ugyanakkor jelenleg nem tervezzük a korábban betiltott gyalogsági aknák kifejlesztését, felhalmozását vagy használatát"

– erősítette meg Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

Az 1997-es Ottawai Egyezményt 164 ország írta alá. Nem csatlakozott az egyezményhez az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Izrael, illetve Észak- és Dél-Korea sem.

Putyin álcázó hacukába bújt, majd megüzente: Nyet

Sok múlhat az amerikai küldöttség moszkvai egyeztetésén, még több Putyin és Trump megbeszélésén. Ám nem tűnik túl valószínűnek, hogy az orosz tábornokok most bármilyen engedményt akarnának tenni, különösen Ukrajnának nem. Márpedig a tűzszünet a Kreml szerint Ukrajna érdekeit szolgálná. Bővebben >>>