Mintegy 499 ezer fogvatartottat regisztráltak az Európai Unióban 2023-ban, ehhez pedig 3,2 százalékos növekedés járult hozzá 2022-höz képest – derül ki az Eurostat napokban publikált adataiból, miszerint a magyar börtönök is mérsékelten tömve vannak. 

Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb közlése alapján, ha a kérdést lakosságarányosan szemléljük,

100 ezer főre tavalyelőtt 111 fogvatartott jutott, ami valamivel több, mint 2022-ben, amikor ez az arány még csak 108-ra rúgott az unióban átlagosan.

Hullámzó trendek, magyar dobogós hely

Az adathalmazból arra is fény derül, hogy az 1993 és 2023 közötti három évtizedes időszakban a fogvatartottak legmagasabb létszámát 2012-ben jegyezték fel, ez akkor 553 ezer rabot takart. A 2017–2019 közötti stabilitási időszak után 2020-ban 6,6 százalékkal, 463 ezerre csúszott le a fogvatartottak száma, majd 2021 és 2023 között összesen 7,7 százalékkal vissza is kúszott a már emlegetett szűk ötszázezerre. 

Így az elérhető legfrissebb adat a félmilliós rabszámot súrolja szerte az EU-ban.

Az uniós országok összehasonlításakor az elítéltek 100 000 főre jutó aránya 2023-ban a legalacsonyabb szinten Finnországban (53,2), Hollandiában (65,6) és Szlovéniában (67,9) állt. 

Ezzel szemben a börtönlakók legmagasabb aránya Lengyelországban (202,7), Magyarországon (186,9) és Csehországban (180,7) volt. E képzeletbeli dobogóra lépő tagállamokat szorosan követi Szlovákia (179,1) is, ez pedig azért különösen figyelemre érdemes, mivel így világosan kirajzolódik, hogy 

pont a négy visegrádi ország jár ugyanabban a cipőben, már ami a rabkérdést illeti. 

Ennélfogva a V4-ek érdemi együttműködését már csak a jelzett szempont miatt sem árthat feléleszteni a kelet-közép-európai régióban.

Túlcsorduló rabszám

Mindemellett az Eurostat adatsora abba is betekintést enged, hogy

2023-ban 13 uniós országban tapasztaltak bűnözőktől túlzsúfolt börtöncellákat.

Ez a gyakorlatban konkrétan azt jelenti, hogy ha egy börtönben több a fogvatartott, mint amennyi befogadására azt tervezték, akkor ott túlzsúfoltság honol.

Azért trükköznek idősek tömegei, hogy dutyiba kerüljenek, sőt, sokan még fizetnének is érte

Miként az elöregedő társadalmakban mindenütt, Japánban is rengeteg idős küzd a magánnyal, megélhetési nehézségekkel és különböző egészségügyi problémákkal. Olyannyira, hogy sokan a stabil élet reményében inkább a börtön biztonságát választják. Részletek.

A cellák tekintetében a legdurvább zsúfoltságot Cipruson figyelték meg 226,2 fős kihasználtsággal, a kiugróan magas arány után Franciaország (122,9) és Olaszország (119,1) következik a sorban. A börtönök legalacsonyabb kihasználtsági arányát pedig Észtországban (56,2), Luxemburgban (60,8) és Bulgáriában (67,7) regisztrálták.

Fogvatartott dolgozik a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. október 28-án.
Fogvatartott dolgozik a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. október 28-án.
Kép: MTVA Sajtóadatbank/MTI, Rosta Tibor

Magyarország ezen börtönaspektusból a stabil középmezőnyben helyezkedik el, bár így is enyhén zsúfoltak a hazai büntetés-végrehajtási intézmények.

Ha a korábbi adatokra vetünk egy pillantást, idehaza egy bő évtizeddel korábban, 2013-ban még 180,1-es szinten állt a százezer lakosra vetített rabarány, 2018-ban pedig 166,7-re olvadt, és innen emelkedett vissza 2022-ben 199,7-re, majd 2023-ban a fentebb említett 186,9-re. 

Emlékezetes, február végén a BvOP részéről közölték, felújítás miatt a szolnoki fogvatartottak egy időre más büntetés-végrehajtási intézményekbe kerülnek; másutt, a svédeknél pedig kiderült, hogy már bércellákban sínylődnek a rabok, olyan sok lett a bűnözők száma.

Kapcsolódó