Az ország gazdasága sok szállal kötődik hazánkéhoz. Az osztrák−magyar kapcsolatok a rendszerváltást követően komoly fejlődésnek indultak, azóta pedig intenzív befektetői tevékenységen és élénk külkereskedelmen alapulnak. Nem véletlen, hogy Ausztria a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon. Az osztrák vállalkozások érdekeltek a tégla- és a cukorgyártásban, az autókereskedelemben, a papírágazatban, az építőiparban és az ingatlanfejlesztésben, de erős a jelenlét a kiskereskedelemben is. Az összes magyarországi osztrák befektetés értéke nagyjából 7 milliárd eurót tesz ki. Az ország hazánk hetedik legfontosabb exportpiaca, miközben a magyar gazdaság számára a "szomszédok" számítanak a negyedik legfontosabb felvevőpiacnak.

Az ország kulturális színvonala, fejlett infra­struktúrája képezi az Ausztria nemzeti jövedelmének legnagyobb részét adó szektor, az idegenforgalom alapját. Ennek köszönhetően az osztrák állam idegenforgalmi bevétel szempontjából a világelsők között van. Az ország közelsége és látványosságai miatt mindig is a magyar turisták kedvelt célpontja volt. Így hazánk évek óta kiemelkedik a külföldiek által Ausztriában eltöltött vendégéjszakák tekintetében.

Államformaszövetségi köztársaság
FővárosBécs
Hivatalos nyelvnémet
EU-csatlakozás1995. január 1.
TagságEU, ENSZ, EBESZ, OECD
Népesség8 316 487 fő
Terület83 870 négyzetkilométer
TartományokBurgenland, Karintia, Alsó-Ausztria,
Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország,
Tirol, Vorarlberg, Bécs
Lakossági nemzetiségiosztrák 91%, szerb 2%, horvát,
összetételetörök és német 1-1%, egyéb 4%
(köztük magyar 25 000 fő)
ÁllamfőHeinz Fischer
Vallása lakosság 74%-a római katolikus,
5%-a protestáns, a maradék pedig más vallások híve

Ausztria legfontosabb ipari régiói a bécsi medence és környéke, Felső-Ausztria, a Salzburg és Graz körül elterülő területek, a Mürz völgye Stájerországban, az Inn völgye Tirolban és a Rajna völgye Vorarlbergben. Érdekes tény gazdasági szempontból, hogy 1978-ban a parlament megtiltotta a nukleáris energia használatát, így Ausztriában az elektromos áram több mint felét vízerőművek állítják elő, míg a szél-, nap- és biomassza-erőművek együttes használatával az ország energiaszükségletének nyolcvan százaléka megújuló energiaforrásokból származik. Az ország munkanélküliségi rátája a legalacsonyabb az Európai Unióban, mindössze 3,8 százalék. A gazdaságot, mely erősen kötődik az EU gazdaságaihoz, nagy szolgáltató, szilárd ipari és kicsi, de nagyon fejlett agrárszektor jellemzi. Az egy főre jutó GDP 44 851 dollár, amellyel a huszonharmadik a világ országai között.

Ausztria azonban nem csak gazdasági és idegenforgalmi szempontból fontos, jelentős hagyományokkal rendelkezik az oktatásban is. Az Osztrák Köztársaság területén tizennyolc egyetem működik, a legnagyobb az 1365-ben alapított Bécsi Egyetem, amely a világ legrégebbi német ajkú, egyben Közép-Európa legnagyobb oktatási intézménye.

Világörökségek
Salzburg történelmi negyede1996
A Schönbrunni kastély és parkja1996
Hallstatt1997
A semmeringi vasút1998
Graz óvárosa1999
Wachau kultúrája2000
Bécs történelmi negyede2001
Fertő-tó kultúrája2001


Tartományok
Az ország kilenc önálló tartományból áll, amelyek saját tartományi kormánnyal rendelkeznek. A szövetségi törvényhozást a képviselőház és a szövetségi tanács (a parlament két kamarája) közösen végzi. Ausztria kilenc tartományi fővárosa közül három is szerepel az UNESCO világörökség-listáján.

Vorarlberg
Ausztria legnyugatabbra fekvő tartománya Vorarl­berg, amelyet Svájctól a Rajna folyó választ el. A terület a napóleoni időkben Bajorországhoz tartozott, 1919-ben pedig egy népszavazás során a lakosság nyolcvan százaléka úgy döntött, hogy a tartomány inkább Svájchoz tartozzon. Ebből azonban nem lett semmi. A 360 ezer lakosú tartomány kuriózuma a Boden-tó, amely Közép-Európa második legnagyobb tava. A tartomány fővárosa, Bregenz már kétezer évvel ezelőtt is lakott volt, a rómaiak telepedtek itt le. Ma Bregenz jelképe a középkori városmag és a barokk hagymakupolájáról ismert Martinsturm (Márton-torony). Az idők során azonban a város a modern építészet egyik meghatározó helyszínévé nőtte ki magát. Ennek egyik leglátványosabb példája a várost nyugatról határoló Boden-tó partján álló Kunsthaus. A tavi színpadon rendezett Bregenzi Ünnepi Játékok zenerajongók népes táborát vonzzák a világ minden részéről.

Tirol
A mai Tirol területe a korábbinál jóval kisebb, mivel 1919-ben Olaszországhoz csatolták déli részét (Dél-Tirol). Közigazgatásilag hozzá tartozik Kelet-Tirol, amely a határmódosítás következtében nincsen vele közvetlen kapcsolatban. A főként német ajkúak lakta Dél-Tirol hosszas diplomáciai viták után 1972-ben kapott nagyfokú autonómiát, amely azóta is követendő példa más etnikai problémák elkerülésére. Ausztriának ez a tartománya is sok lehetőséggel várja a kirándulni, sportolni vágyókat. Kiváló síterepei (például Zillertal vagy Kitzbühel) sportolók tömegeit vonzzák, sőt itt található az ország egyetlen olyan síterepe (Hintertux-gleccser), amely az év minden napján síelhető. Tirol fővárosa Innsbruck. A 115 ezer fős város leghíresebb látványossága a Goldenes Dachl (aranytető), amelyet  I. Maximilian császár készíttetett 1500-ban. Az aranyozott, rézzsindelyes épület a Habsburgok jelképe volt.

Salzburg
Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található, székhelye Salzburg városa. 520 ezres lakosságával a hetedik helyen áll az osztrák tartományok között. Hegyei között közel kétszáz kisebb-nagyobb tó húzódik. Salzburg és környéke gazdag múltra tekint vissza. 739-ben Szent Bonifác püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek. Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. A XVI. században nemcsak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerep jutott. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja a turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik, Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői pedig világhírűek. Csodálatos hegységeiben az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit, Salzburg városában pedig a kultúra iránt érdeklődők nem fognak csalódni.

Karintia
Ausztria legdélebbi tartománya tavai és hegyei miatt népszerű, fővárosa Klagenfurt. A város a Wörthi-tó partján fekszik, ami a többi karintiai tóval együtt a nyári turizmus legfontosabb célterülete. A klagenfurti Neuer Platzon látható a város jelképe és egyben címerállata, egy hatalmas, kőből faragott sárkány (Lindwurm), amelyhez Klagenfurt alapításának legendája fűződik. A legenda szerint régen egy kétlábú sárkány röpködött a város tornya fölött, és emberekkel, állatokkal táplálkozott. A lény a városalapító monda szerint az ezen a helyen elterülő mocsárban élt, ami utalhat a város nevére is: Klagen-furt, vagyis a félelem gázlója. A város másik nevezetessége a miniatűr épületeket bemutató Minimundus, ahol valamennyi kontinensről összesen százötven híres építmény méretarányosan kicsinyített mása áll.

Stájerország
Ezt a tartományt sok zöld területe nyomán zöld országként is szokták emlegetni. Stájerország több mint nyolcszáz évvel ezelőtt Ausztria mint szövetségi állam megteremtésének kiindulópontja volt. A tartomány egykor Ausztria iparosodásának központja volt, gyakorlati beállítottságát és úttörő szellemét az új technológiák alkalmazásában a mai napig megőrizte. Ausztria almatermésének háromnegyedét Stájerországban szüretelik, valamint az osztrák sör több mint huszonöt százalékát itt főzik. A honfoglalást követő magyar kalandozások korában, a X. században a mai Stájerország keleti része közel száz éven át magyar birtok volt. A tartomány fővárosa Graz, amely történelmi emlékeket őrző látványosságainak köszönhetően a világörökség része.

Felső-Ausztria
1,4 millió fős lakosságával Ausztria negyedik legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja. A tartomány fővárosa, Linz 2009-ben Európa kulturális fővárosa volt.

Alsó-Ausztria
Ausztria legnagyobb tartománya számtalan várnak és kastélynak ad otthont. Az Ausztria északkeleti részében található tartományt északról Csehország, nyugatról Felső-Ausztria, délről Karintia, délkeletről Burgenland, északkeletről pedig Szlovákia határolja. A legnagyobb osztrák tartományba enklávészerűen ékelődik be Bécs városa. Fővárosa St. Pölten.

Burgenland
Burgenland Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya, amelynek székhelye Eisenstadt (Kismarton). Bár egykor Magyarországhoz tartozott, nincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése. A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini békeszerződés rendelkezett.

Bécs
Ausztria megközelítőleg kétmillió lakosú fővárosát évről évre a világ legélhetőbb városának választják. Ez azt jelenti, hogy itt a legmegfelelőbbek a politikai, társadalmi és gazdasági körülmények, az egészségügyi rendszer, oktatás, közszolgáltatások és a pihenési lehetőségek. Bécs történelmi belvárosa és a Schönbrunni kastély egyaránt a világörökség része. A magyar turisták körében rendkívüli népszerűségnek örvend a téli hónapokban megrendezett adventi vásár a Városháza előtt.