Nemrégiben Donald Trump elnök aláírta a „nagy, gyönyörű törvényjavaslatot”, amely lehetővé teszi számára, hogy példátlan finanszírozást biztosítva drasztikusan kiterjessze a bevándorlás elleni fellépést, ezzel fokozhatja az Egyesült Államokban élő bevándorlók letartóztatására és kitoloncolására irányuló erőfeszítéseket.

A Politico beszámolója szerint a republikánusok vezette Kongresszus nagyjából 170 milliárd dollárt különített el bevándorlási és határbiztonsági erőfeszítésekre a jogszabály révén, beleértve az ICE 75 milliárd dolláros többletfinanszírozását, így ez lett a szövetségi kormányzat messze legjobban finanszírozott bűnüldöző szerve.

Kapcsolódó

A törvény tehát 75 milliárd dollárt ad közvetlenül az ICE-nek, ebből

  • 45 milliárd a fogvatartási rendszer bővítésére,
  • 30 milliárd az intézkedésekre (razziák, kitoloncolások, ügynök-felvétel) finanszírozására

megy. 

Ezeket a számokat érdemes magyarosítani, hogy lássuk, milyen felfoghatatlan összegekről van szó. 

A bevándorlási intézkedésekre fordított 170 milliárd dollár 57 ezer milliárd forintnak felel meg. Hogy a laikus is értse, ez mennyi pénz: az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszegét 42 851 823,1 millió, tehát 42 ezer milliárd forintban állapította meg 2025-ben.

Tehát Magyarország idén az egész ország üzemeltetésére (az egészségügytől az oktatáson keresztül egészen a közlekedésig) 42 ezer milliárdot költ, miközben az Egyesült Államok csak a bevándorlási intézkedésekre 57 ezer milliárdot. Trump tehát egy egész uniós ország működési költségét költi erre a területre.

És ebből az 57 ezer milliárdból 25 ezer milliárd forint megy csak az ICE-nek.

„Minden, ami hatalmukban áll”

A befektetésnek meg is lett az eredménye: fokozott bevándorlási ellenőrzésre került sor még nyár elején az Egyesült Államokban, amikor Donald Trump elnök utasította az ICE tisztviselőit, hogy a történelem legnagyobb tömeges deportálási programjának felügyelete érdekében tegyenek meg „mindent, ami hatalmukban áll”.

Az első komoly incidens Los Angelesben történt, aztán Texasban folytatódott, a napokban pedig egy amerikai hadsereget évek óta segítő afgán férfit tartóztattak le, noha humanitárius engedéllyel tartózkodik az Egyesült Államokban. Ezt a státuszt olyan külföldiek kapták, akik fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa vagy más rendkívüli esemény miatt nem térhetnek haza. Az illető azért kapott ilyen státuszt, mert az USA hadseregének segítése miatt közvetlen fenyegetést jelentett számára az afganisztáni tálib rezsim.

A rajtaütéses folyamat azóta is zajlik: hatósági erőszak, utcai összecsapások, szétszakított családok szerepelnek napi szinten az amerikai híradásokban. De nézzük, mi az az ICE, miért hordanak maszkot, hogy kezdődött ez az egész, miért hasonlítják őket a Gestapóhoz és hogyan robbant ki az első utcai háború Los Angelesben.

Los Angelesben elszabadult a pokol, Texasban jött a revans

2025 júniusában kezdődtek a nagyszabású ICE- és más szövetségi razziák Los Angelesben, ahol civil ruhás, maszkos, fegyveres ügynökök tűntek fel unmarked (rendszám nélküli), gyakran páncélozott járművekkel, és letartóztatásokat hajtottak végre az utcákon, üzletekben, még iskolák közelében is.

Több száz embert tartóztattak le, közülük sokan nem büntetett előéletűek – számos család került rettegésbe és gazdasági lehetőségeket veszítettek el. A razziák ellen tömegtüntetések, zavargások indultak, majd tömegoszlatások a katonaság és a Nemzeti Gárda bevetésével.

Az ICE-ügynökök maszkhasználatát még Trump saját politikai közösségéből is erőteljesen bírálták: sokan „állami terrornak” titulálták, mert ezek az akciók félelmet keltenek, és jogi alapjuk sem mindig világos.

Nem sokkal később, július 4-én Texasban támadás érte az ottani ICE-irodát. Tucatnyi, katonai stílusú fekete öltözéket viselő ember jelent meg, és tűzijátékokat lőttek ki, néhányan pedig ott parkoló járműveket kezdtek el rongálni, összefirkálni. Amikor a hatóság emberei megjelentek, akkor egy személy egy közeli erdős területről tüzet nyitott egy rendőrre, akit a nyakán ért találat, míg egy másik elkövető a bevándorlási hivatal fegyvertelen alkalmazottait vette célba, akikre több tucat lövedéket lőtt ki.

Három nap múlva egy taktikai öltözéket viselő fegyveres egy texasi határjárőr-létesítmény bejáratánál nyitott tüzet az ott dolgozókra Rio Grande völgyében. A hatóság emberei és helyi rendőrök tűzpárbajba keveredtek a támadóval, aki életét vesztette.

A Los Angeles-i erőszakos fellépésre – ahol sokszor ártatlan embereket támadtak a szövetségiek, több esetben családokat is szétszakítva – tehát Texasban reagált az ellenoldal.

Mi az az ICE?

Az ICE, azaz Immigration and Customs Enforcement, az Egyesült Államok szövetségi bevándorlás-ellenőrző hatósága, amely a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) alá tartozik. 2003-ban jött létre a 9/11 utáni nemzetbiztonsági átszervezések részeként, és azóta az amerikai migrációs és határigazgatás egyik legvitatottabb szereplője.

A szervezet két fő részlegre tagolódik:

ERO (Enforcement and Removal Operations):

  • ők felelnek az illegálisan tartózkodók azonosításáért, elfogásáért és kitoloncolásáért,
  • a migrációs bírósági ítéletek végrehajtásáért,
  • valamint a tömeges razziák, őrizetbe vételek lebonyolításáért.

HSI (Homeland Security Investigations):

  • ez inkább egy nyomozó szerv, amely a szervezett bűnözést, embercsempészetet, kiberbűnözést és pénzmosást célozza.

Miért hordanak maszkot?

Az utóbbi hónapokban az ICE egyes egységei – főleg az ERO – civil ruhában, maszkban jelennek meg az utcai razziák során. Ez új gyakorlat, amely 2025 tavaszán terjedt el, főként a nagyvárosokban.

ff
A maszkos szövetségi ügynökök bevetésre várva

Az ügynökök hivatalos indoklása szerint a maszkviselés célja, elsősorban az ügynökök személyes védelme, ugyanis több ICE-dolgozót ért már fenyegetés vagy megtorlás családjukon keresztül. Szintén érvként jelölik meg az arcfelismerő rendszerek elleni védekezést, tekintve, hogy aktivisták és jogvédők egyes államokban nyilvános adatbázisokat készítenek az ügynökökről.

A kritikus hangok szerint

a maszkviselés jogi és etikai problémákat vet fel, mivel sok esetben a maszkos ICE-ügynökök nem azonosítják magukat, és nem mutatnak hivatalos okiratot sem. Kinézetük ráadásul félelemkeltő és megfélemlítő hatású, különösen a spanyolajkú latin- vagy közel-keleti közösségekben, ezen felül visszaélésekre ad lehetőséget – például indokolatlan őrizetbe vétel, túlzott erőszak alkalmazása.

A Los Angeles Times oknyomozó cikke szerint Kaliforniában több esetben is maszkos ICE-ügynökök civilként léptek fel, majd letartóztattak embereket indoklás nélkül, az eljárás során pedig nem közöltek hivatalos vádat.

Miért hasonlítják az ICE-t a Gestapóhoz?

A globális médiában egyre többször látni a párhuzamot, miszerint Trump az ICE-ből egy modern kori Gestapót alakított. Minnesota állam kormányzója, Tim Walz 2025 májusában az elsők közt beszélt erről nyilvánosan:

„Donald Trump modern kori Gestapója embereket ragad el az utcáról, álarcos ügynökök rendszám nélküli járműveket használva szakítják szét a családokat, ráadásul a védekezés lehetősége nélkül.” 

A médiumok és a jogvédő szervezetek szerint

a szervezet azért hasonlít a Gestpóra, mert sokszor szembesülni indokolatlan fogvatartással, rengeteg büntetlen előéletűt rabolnak el, a célpontok a legtöbb esetben latinok, latinák és közel-keletiek, a családtagok nem kapnak értesítést arról, hogy letartóztatott rokonukat hova vitték és mikor láthatják, de a legtöbbször igazságszolgáltatáson kívüli eljárásként jellemzik az ICE akcióit.

A kijelentés heves reakciókat váltott ki: a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és az ICE vezetése „egészségtelennek” és „rémesnek” minősítette a hasonlatot, és azt állították, hogy ez felbátorítja az erőszakot és támadásokhoz vezet az ügynökök ellen

Az amerikaiak reakciója?

Kalifornia és további 17 állam koalíciója támogatta azt a pert, amely a Los Angeles-i szövetségi bevándorlási razziák alkotmányosságát vitatja, és arra kérik a szövetségi bíróságot, hogy bocsásson ki ideiglenes tiltó végzést az ilyen műveletek ellen, amíg jogszerűségüket vitatják.

Az államok fellépése jelentősen megnöveli a jogvédő csoportok és őrizetbe vett személyek által benyújtott perek súlyát, melyekben azzal vádolják a szövetségi kormányt, hogy

megsértette a Los Angeles-i lakosok jogait azzal, hogy maszkos ügynököket küldött bizonyos LA-ben élő emberek őrizetbe vételére, csupán a bőrszínük alapján.

Az államok koalíciója szerint a bevándorlási végrehajtási akciók messze túlmutattak az illegális bevándorlókon, és amerikai állampolgárok, valamint más, legálisan az országban tartózkodó személyek őrizetbe vételéhez vezetett.

Hány embert utasítottak ki?

Az USA Belbiztonsági Minisztériumának hivatalos jelentése szerint Trump hivatalba lépése után csak az első 50 nap során az ICE összesen 32 809 embert tartóztatott le kitoloncolási célokkal (enforcement arrests). Ez majdnem megegyezik a 2024-es teljes év (33 242 letartóztatás) számával.

A TRAC és ICE adatok alapján 2025. január 26 – március 8. között összesen 27 772 ember lett kitoloncolva, ami napi átlagban 661 ember/nap.

Bár Donald Trump célja 1 200–1 500 letartóztatás naponta, ezeket az ambiciózus kvótákat a valóságban nem sikerült elérni

– az ICE napi átlagos letartóztatási számai inkább 600–800 között mozogtak az első hetekben.

Súlyos gazdasági következmények jöhetnek

Az amerikai közgazdászok szigorúan rámutatnak, hogy a bevándorlók kitoloncolása miatti munkaerőhiány nagyon komoly gazdasági kockázatokat rejt, különösen mert a gazdagok nem fogják elvégezni azt a munkát, amit a bevándorlók igen.

A Politico elemzése szerint Trump vágyott letartóztatási és kitoloncolási tempója szerint akár 8-10 millió embert is kitoloncolhatnának az USA-ból. Ennek a 8-10 millió embernek a nagyon jelentős része dolgozik, nem bűnöző.

Ha a dolgozni vágyó bevándorlókat kiutasítják, rettentő nagy bajba kerül például a mezőgazdaság, az építőipar, az élelmiszeripar vagy az egészségügy.

A közgazdászok ugyanis rávilágítanak, hogy tetőt ácsolni, ágytálat cserélni nem a Palm Beach-i fintech-vállalkozók vagy a Wall Street-i brókerek fognak. Mint ahogy hazánkban sem Kovács Józsefek, hanem Fülöp-szigeteki gazdasági bevándorlók dolgoznak az akkugyárakban.