A holland bírók és ügyészek több mint fele szembesült már fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel, legtöbbször az általuk kezelt, szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek során – olvasható az Investico oknyomozó újságírói hírportál és a De Groene Amsterdammer hetilap közös felmérésben.

A felmérést a bírák és az ügyészek szakszervezetének, a Holland Igazságügyi Szövetségnek (NVvR) a tagjai körében végezték el, amiből az derült ki, hogy a válaszadók közel fele az alvilágból származó fenyegetések miatt kevésbé érzi magát biztonságban a munkája során, és ez kihat a szakmai tevékenységére is.

A De Groene Amsterdammer szerint a bírák közel harmada változtatott munkamódszerén, például a nevük helyett kódot használnak az ügyiratokon. A hetilap emlékeztetett a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásra, amellyel összefüggésben több súlyos incidens történt;

meggyilkolták a koronatanú testvérét, annak ügyvédjét, továbbá egy bűnügyi riportert, Peter R. de Vries-t.

A De Vries-ügyhöz köthető aktákon minden érintett eljáró fél névtelenül szerepel.

A felmérésben a megkérdezettek közel 10 százaléka azt mondta, hogy néha biztonsági megfontolásból elutasít egy-egy ügyet. Egy bíró úgy nyilatkozott, hogy nem foglalkozik súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal, hogy védje családja biztonságát. A válaszadók ugyancsak aggódnak amiatt, hogy az erőszakkal való fenyegetések kihatnak a jogállamiságra.

Az eredmények összhangban vannak a Holland Igazságügyi Szövetség által végzett korábbi felméréssel. „A fenyegetések száma megdöbbentő” – mondta Marc Fienstra, a szövetség elnöke a NOS műsorszolgáltatónak.

A fontolóra vett intézkedések között szerepel az extra pénzügyi kompenzáció és egy bírói érdekszövetség létrehozása a magas kockázatú ügyekkel kapcsolatban,

amelyek Fienstra szerint nem korlátozódnak a bandabűnözésre, hanem például gyermekelhelyezési ügyeket is magukban foglalhatják.

A holland államügyészség szerint az egyre bizonytalanabbá váló igazságügyi környezet a „társadalomban tapasztalható polarizáció” következménye, amely más szakembereket, például az újságírókat, politikusokat és ügyvédeket is érint.

Hollandiában mintegy 2500 bíró és 900 ügyész dolgozik, és körülbelül 400-an vettek részt a felmérésben.