Már a gázai Hamász október 7-ei civilek ellen irányuló brutális terrortámadásáról készült videók is felkerültek a különböző csatornákra, ám aztán az „épségben lévő” izraeli túszok mutogatása, vagy a gázai kórház lebombázásának vitatott körülményei egyértelműen megosztották a világhálót.
A Hamász célja nem elsősorban az európai közvélemény formálása, hanem a szélesebb arab közvélemény alakítása
– ment bele a részletekbe Kemény János, az NKE oktatója.
A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a palesztin kérdés az utóbbi időben az arab világban is háttérbe szorult. Nem volt olyan esemény, csoport vagy palesztin vezető, ami a palesztin kérdést ismét hangsúlyosan meg tudta volna jeleníteni, egészen idáig. A Hamasz vezetését is sok kritika érte a 2006 utáni időszakban, amikor a Fatah kiszorításával kormányzóerővé vált. Az igazgatási problémák és az Izraellel való kapcsolatok alakulásán kívül előfordult, hogy radikálisabb csoportok is kihívást intéztek a csoport ellen – fogalmazott.
Most viszont az arab világ újra elkezdte a palesztin kérdést aktívan napirendre tűzni, ami nagy eredmény a csoport számára. Sőt, olyan területeken is, amik történelmileg nem voltak érintve a közel-keleti konfliktusban, és ahol eddig ezért nem is volt napirenden, most hirtelen megjelent.
Másfelől, ahogy azt Kemény János kiemelte, a Hamász a jelenlegi kommunikációs stratégiájával próbálja magát más radikális csoportokhoz képest pozícionálni, túszok „humanitárius” gesztusként való elengedésével a nyugati közvélemények felé is kommunikálni, ezzel a köztudatban leválasztani magát a radikálisabb csoportoktól, kérdés milyen eredménnyel.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy
vajon Hamász kezében mennyire hatékony gyilkos fegyver a közösségi média.
A közösségi média ma már mind az állami és nem állami szereplők számára fontos megjelenési terület, és az utóbbi évek fegyveres konfliktusainak információs stratégiájában megkerülhetetlenné vált - válaszolta a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa.
A Hamász számára lehetőséget jelent, hogy az izraeli válaszcsapásokat felhasználva olyan információs környezetet teremtsen, amiben a szélesebb arab, illetve a palesztin oldallal szimpatizáló közvéleményt mozgósítani tudja, valamint esetlegesen kételyeket ébresszen a hivatalos izraeli álláspontokkal kapcsolatban a konfliktus megvívásának részleteivel kapcsolatban.
Az utóbbi napok nyugati híradásaiban is megjelentek a palesztin lakosok által feltöltött videók, mint források, amik a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatásait mutatják. Ezek ki tudják egészíteni vagy adott esetben alá tudják támasztani a Hamász üzeneteit. A közösségi média olyan közvetlennek tűnő, de mégis alakítható forrást jelent, aminek felhasználási egyszerűsége és potenciálisan jelentős hatásai megkerülhetetlenné eszközzé teszik a nem állami fegyveres szereplők számára világszerte, és a Hamász sem jelent kivételt
- mutatott rá a szakértő.
De vajon győzhet a Hamász Izrael ellen egy médiaháborúban?
Attól függ mit értünk győzelmen és milyen területen: sok függ attól, hogy a háború milyen intenzitást ér el, meddig tart és mely közösségek vonatkozásában vizsgálódunk
- válaszolta az Economx kérdésére Kemény János.
Mindezt kiegészítve azzal, hogy az arab és a nyugati közvélemény esetében más kiindulási pontok és fejlődési lehetőségek vannak, és a Hamász feltételezhetően az arab közvéleményt szeretné maga mögött mozgósítani, míg a nyugati közvéleményt, amennyire lehetséges, a semlegeség felé tolná. Intő példaként tekint a 2006-os Hezbollah elleni háborúra, amikor is a Hezbollah a saját hagyományos médiajelenlétével képes volt a háború teljes ideje alatt a saját szempontjai szerinti kommunikációt megvalósítani, ami izraeli vádak szerint időnként a nyugati híradásokba is beszivárgott. „De az még egy sokkal tradicionálisabb médiakörnyezet volt, amikor a közösségi média még gyerekcipőben járt” – tette hozzá.
Heves reakciókat váltott ki az európai sajtóban, amikor a konfliktusban komoly találat érte és megsemmisült a gázai kórház. A közvélemény Izraelt hibáztatta, s bár Jeruzsálem később cáfolta a vádakat, ez nem mindenkit győzött meg: az arab világot, az európai kontinensen élőkkel együtt főleg nem. A történtekből arra lehet következtetni, hogy egy ilyen helyzetben előnyre tehet szert az a fél, akinek nagyobb befolyása van a közösségi médiára. A szakértő szerint
Az ilyen esetek azt mutatják, hogy nem szabad a közösségi médiára hagyatkozni, amikor valamilyen komoly kérdésben a felelősség megállapítása a kérdés. Természetesen a közösségi médiában is jelen van szakértők szűk köre, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, de általában az ilyen esetekben nem az övék a vezető szerep. Nem utolsósorban motiváló tényezők negatív hatásairól lehet ebben a kontextusban beszélni: a kattintások és a megosztásoknak számának növelése olyan tényezők, amik a közösségi média szereplők számára adott esetben a tényszerű kérdéseket másodlagossá teszik, a gyorsaságot viszont elsődlegessé. Az első híradásokkal minden esetben érdemes óvatosan bánni, de különösképpen, ha nincs hivatalos megerősítés és ez egy általános tanács minden modern konfliktussal kapcsolatban
– figyelmeztetett Kemény János.
Ugyanakkor fontos leszögezni, ha a Hamász nem tudta volna október 7-én végrehajtani a terrorista akcióit, akkor nem beszélnénk Hamasz videókról az interneten.
Két héttel ezelőttig a Hamasz a legtöbb helyen egy sikertelen dzsihadista csoportként volt elkönyvelve, a sikeres támadása után pedig hirtelen betört a köztudatba.
Ennek megfelelően a videók terjedésének akadályozása vagy azok eltávolítása csak felületi kezelése a kérdésnek - hangsúlyozta Kemény János.
Azaz, bár látványos problémák a közösségi médiában terjedő videók, ám ha nincs mögöttük tett, ideológiai, vagy politikai háttér, azok nem fognak terjedni, ugyanakkor amíg az utóbbiakra nem adunk választ, a világhálón csak a felszínt kapargatjuk.