A tartalékosok korhatárának jelentős, 65-ről 70 évre emelését, és a szolgálat önkéntes jellegének megváltoztatását, azaz a nyugdíjasok kötelező állományba vételét követeli a Tartalékosok Szövetsége Németországban, ahol folytatódik a Bundeswehr erőltetett tempójú bővítése.

Nyugat-európai partnerünknél továbbra is kiemelt kormányzati szándék az ország védelmi képességeinek európai szinten is látványos stabilizálása, aminek fontos része, hogy a hadsereg 2035-re legalább 260 ezer aktív, és 200 ezer tartalékos – női és férfi – katonával rendelkezzen.

A folyamat azonban egyelőre döcögős, ezért a sajtó már rebesgeti, hogy újra fellángolhat a kötelező katonai szolgálatról szóló vita.

Az idősek fittek, menjenek szolgálni!

Az emberek ma már hosszabb ideig maradnak fittek, a nyugdíjazáson túl is. Nem szabad pazarolnunk ezeket az erőforrásokat, az élet- és szakmai tapasztalattal rendelkező embereket – magyarázta a közvéleményt felborzoló, új javaslatot Bastian Ernst, a Tartalékosok Szövetségének vezetője a Morgenpostnak. Szerinte, ha a fiatalok hiánya miatt „siránkozik” a hadsereg, akkor a korpiramis másik végével, az idősekkel is foglalkozni kellene.

Noha a német fegyveres erők évek óta küzdenek toborzási problémákkal, túlzott bürokráciával és felszereléshiánnyal, a kritikusok szerint a fiatalok érdeklődésének hiányát nem a felső korhatár emelése fogja megoldani.

A nyugdíjas szervezetek ráadásul máris tiltakoznak, miközben a munkaadók is háborognak.

Nem a főnök döntené el, mehet-e a dolgozó hazát védeni

A német fegyveres erők körülbelül 60-100 ezer tartalékosa jelenleg nem köteles részt venni katonai gyakorlatokon, de papíron állományban vannak – a szükség esetén felmerülő gyakorlatozáshoz nekik, és a munkaadóiknak is előbb beleegyezésüket kell adni.

Ezt azonban a jövőben szintén szigorítanák: eltörölnék a jogot, hogy az önkéntes részvételről – életkörülményeiktől, munkájuktól függően – szabadon dönthessenek az érintettek, ehelyett általánosan kötelező tartalékosi szolgálatot rendelnének el, ami hat héttől egy évig terjedő időszakra venné ki a munkavállalókat a termelésből – írja a Neue Osnabrücker Zeitung.

Számítások szerint Németországban még közel egymillió potenciális tartalékos lehet, ezért a szigorú javaslatot kulcsfontosságú nemzetbiztonsági hozzájárulásnak tekintik, amelyből hosszú távon a vállalatok is profitálnának.

Érkezik a nagyszabású védekezési terv

Eközben a németek feszült figyelme amiatt is a védelempolitikára szegeződik, mert Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter április 22-én mutatja be Németország katonai stratégiáját és a Bundeswehr új képességprofilját.

Az első katonai stratégia többek között felvázolja, hogyan fog a vezető EU-s ország reagálni a fenyegetésekre, és hogyan fogja a hadsereg megoldani a személyzeti hiányt.