Az ENSZ Nemzetközi
Távközlési Uniójának (ITU) legutóbbi, 2022-es felmérése óta további mintegy 100
millió embernek sikerült csatlakoznia az internethez világszerte, de még mindig
2,6 milliárd ember él a számítógépes világháló nélkül.
A Föld
lakosságának 67 százaléka, vagyis 5,4 milliárd ember már fent van az
interneten.
Az
internetes kapcsolódás ilyen mértékű fejlődése egy újabb lépés a helyes
irányba - jelentette ki Doreen Bogdan-Martin, az ITU főtitkára
közleményében. Azonban úgy vélte,
az internetes kapcsolatok számának növekedése még mindig nem elég gyors, és kitartó nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé váljon a globális, egyetemes és gyors internetkapcsolat.
Hozzátette,
Nem fogunk alább adni az erőfeszítéseinkből, amíg egy olyan világban nem élünk, ahol mindannyiunk számára konkrét valóság a gyors internetkapcsolat, függetlenül attól, ki hol él.
Az alacsony
jövedelmű országokban volt a leggyorsabb az internetkapcsolatok fejlődése, ahol
17 százalékkal nőtt az internetezők száma az elmúlt évben – magyarázta
Bogdan-Martin, hozzátéve, hogy ezekben az országokban még mindig csak a lakosság alig egyharmada csatlakozik a világhálóhoz.
A legfrissebb globális becslések megerősítik, hogy az internetkapcsolatok számának 2020-ban mért kétszámjegyű növekedése csak rövid ideig tartott.
Ez elsősorban a koronavírus-világjárvány miatti kijárási korlátozásoknak, a bezártságnak és a
hosszú ideig fenntartott távmunkának volt köszönhető – hangsúlyozta az ITU
főtitkára.
Jelenleg két fő
akadálya van az internetkapcsolatok globális fejlődésének:
- továbbra is azokat a
közösségeket a legnehezebb elérni, amelyeknek még mindig nincs internetes
hozzáférése, - illetve nem könnyű átállni a kezdetleges internetes hozzáférésről
a stabil és felhasználóbarát online hozzáférésre
– mutatott rá Bogdan-Martin.
Gyakran
alábecsülik az egyéb akadályokat is, például a túl alacsony internetes
csatlakozási sebességet, a túl drága hardvert és előfizetéseket, a digitális
kultúra hiányát, a kulturális és nyelvi akadályokat, a nemi alapú diszkriminációt, és néha még az elektromos áram hiányát is – tette hozzá az ITU
főtitkára.
