A korábban jelzett 3,5 százaléknál is jobban, 4,1 százalékkal bővült Japán GDP-je évesítve az idei első negyedévben − derült ki a hétfőn közzétett részletes adatokból; ezzel a távol-keleti szigetország tovább növelte előnyét a fejlett országok között (már a korábbi becslés szerint is Japán gazdasága bővült a leggyorsabban ebben az országcsoportban). Utólag a vállalatok beruházásait módosították felfelé, ami kedvező jel, mivel eddig úgy tűnt, Abe Sinzo miniszterelnöknek csak a fogyasztók és a pénzpiacok hisznek, a cégek viszont nem annyira. A november óta hivatalban lévő japán kormány − illetve az általa kinevezett új jegybanki vezetés − viszont éppen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megfordítja a deflációt és az inflációval kényszerítse költekezésre a gazdaság szereplőit, amiben kulcsszerepe lenne az egyébként nem túl jó formában lévő japán nagyvállalati szektornak is.
Az eddigi jelzések nem voltak túl jók: a Toyota (árbevétele alapján a legnagyobb japán vállalat) például jelezte, a jövőben egyre inkább az értékesítés közelébe telepítenék a termelést és a hazai piacon újabb 10 százalékos visszaesést várnak. Ha a cégek nem térnek haza − és az otthon maradottak nem lesznek sikeresebbek −, akkor délibáb marad a jövőbeli béremelkedés is. Megfigyelők szerint elsősorban a bérek stagnálása miatt nem tudott kilépni Japán a 15 éve kínzó deflációból és az ennek következtében beállt recesszióból. A fogyasztók mindenesetre nincsenek elkeseredve, sőt, a hétfőn közzétett fogyasztói bizalmi mutató 2007 óta nem volt ilyen magasan.
Japán államadóssága már meghaladja a GDP kétszeresét, ezért ennek finanszírozása szempontjából közgazdászok szerint különösen fontos a folyó fizetési mérleg. Ezen a fronton is Abénak áll a zászló: áprilisban 750 milliárd jen (7,6 milliárd dollár) volt a szigetország többlete a külfölddel szemben, ami több mint kétszerese az elemzők várakozásának. Főleg azért javult a folyó fizetési mérleg, mert a japánok külföldi befektetései hazai devizában számolva többet érnek a jen dollárral szembeni 31 százalékos értékvesztése miatt − ez a mutató még soha nem volt ilyen magas (2,12 ezer milliárd jen), ami főleg a világszerte tapasztalható alacsony hozamok miatt szembeötlő.
