Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel−ukrán labdarúgó Eb után a londoni olimpián is folytatódik a sportszergyártók − az amerikai Nike és a német Adidas, valamint a messze leszakadva harmadik Puma − vetélkedése a magasabb árbevételért. A Nike tegnap bejelentette, hogy a focival kapcsolatos termékeikből idén először adtak el 2 milliárd dollárt meghaladó értékben; az amerikai cég gyártja a portugál és a brit csapat mezét (utóbbit a tulajdonában álló Umbro márkán keresztül), így rengeteg C. Ronaldo és Ronney mezt adhattak el; a cég a brazil válogatott mezszponzora is. Teljes árbevétel szempontjából ugyan még mindig a Nike vezet az Adidasszal szemben − az amerikai vállalat évente 21 milliárd dollár értékben értékesített, míg a háromcsíkos márka árbevétele 17 milliárd dollár volt tavaly −, de a labdarúgásban hagyományosan az Adidas a toronymagas piacvezető. A Nike csak 1994-ben lépett be a fociszerek piacára, és akkor csupán csak 40 millió dollár bevételt termelt; ez tavaly 1,8 milliárdra bővült, főleg a sport iránti amerikai és ázsiai érdeklődés növekedése nyomán.
Az Adidas viszont a végső győztes spanyol válogatott, valamint a legnagyobb európai belső piaccal rendelkező Németország válogatottjának a mezszponzora, és az Eb hivatalos labdáját is ő gyártotta. Német és spanyol focimezekből az európai fogyasztás visszaesése ellenére 1-1 millió darabot, a Tango 12 névre keresztelt labdából pedig 7 millió darabot adtak el. A Puma eladásainak is jót tehetett, hogy a meglepetés-ezüstérmes Olaszország mezeit ő szolgáltatja.
A sportszergyártók sokat fektettek abba, hogy a becslések szerint 3,5 milliárd nézőt vonzó olimpián is láthatóbbak legyenek. Az Adidas lett az olimpia hivatalos partnere, így a cég szerint ötezer atlétát és 84 ezer önkéntest öltöztetnek majd 3 millió darab ruházati cikkbe. A Nike ezzel szemben az amerikai olimpiai csapat támogatójaként próbál reflektorfényhez jutni. A múlt héten nyilvánosságra hozott gyorsjelentés szerint szükség is lesz a bevételnövekedésre, mivel a költségek megugrása és az európai gazdaság mélyrepülése miatt a cég nem tudta hozni az elemzők által várt profitbővülést. A Nike gyorsjelentése ráadásul a vélhetően hasonló gondokkal küszködő Adidas árfolyamát is magával rántotta.
