Többet várnak ma a monetáris politikától, mint amire az képes, és további lazítással már csak a kockázatok növekednének − állítja éves jelentésében a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). A világ jegybankjait összefogó bankként működő és több piacon aktív intervenciót folytató BIS szerint erőforrásaik határaihoz érkeztek a jegybankok: mérlegeikben már jelenleg is a globális GDP közel harmada, 18 ezer milliárd dollárnyi eszköz van − ez a válság előtti állomány duplája −, és ha tovább folytatódik a monetáris lazaság, egyre nehezebb lesz kiszívni a pénzmennyiségtöbbletet. Miközben pedig a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a többi monetáris intézmény a maga részéről mindent megtesz, például rendkívüli hitelekkel támogatja a bankokat és leszorítja a hozamokat, addig a kormányaik válláról leveszi a sürgősség terhét − mondta Stephen Cecchetti, a BIS vezető közgazdásza a jelentés bemutatóján.
A BIS szerint tehát sarokba szorították a jegybankokat, amelyek ha engednek a nyomásnak, saját függetlenségüket veszélyeztetik és ráadásul a szerkezeti reformokat is elodázzák, hiszen leépítik a politikusokat a megoldások keresésére ösztönző tényezőket. A szervezet szerint a kívánt szerkezeti reformok közé tartozna a kormányok és a bankok mérlegeiben kialakult egyensúlytalanságok ledolgozása és fenntarthatóbb növekedési pályák kialakítása, ám ezeket a megoldásokat nem lehet a jegybankoktól várni. A jelentés kitér arra az egyre elterjedtebb nézetre is, miszerint a jegybankok már rövid távon sem képesek akár a befektetői bizalom megteremtésére, akár a reálgazdasági növekedés élénkítésére. Vagy ha igen − tette hozzá Jamie Caruana, a BIS igazgatója −, akkor a további stimulus kockázatai meghaladják az abból remélt előnyöket.
