Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bármiféle sokkhatás esetén a jegybankok készen állnak, hogy közbelépjenek és elöntsék likviditással a piacot − közölték a legnagyobb központi bankok csütörtök éjjel; a Morgan Stanley elemzői szerint a mai piacnyitás előtt érkezhet is a bejelentés valamilyen globális monetáris lazításról. A pénzügyi és befektetői világ egésze lázasan készült a görög választások eredményére, és a múlt héten egyre több megfigyelő használta a \"Lehman-pillanat\" kifejezést, az amerikai bankcsoport többéves, reálgazdaságra is átterjedő recessziót okozó 2008 szeptemberi csődjére utalva. Ezért lehetett fontos a G20-ak jegybankjainak, hogy jelezzék, nem állnak teljesen készületlenül az események előtt. A kiszivárogtatott terveket kommentáló elemzők némelyike azonban szkeptikus volt, hiszen a piacon a legtöbben eleve a lehetséges legrosszabb görög forgatókönyvet árazták, és a jegybanki közbelépés csak akkor valószínű, ha közvetlen reakcióként nagy piaci zuhanás indulna meg. Pénteken mindenesetre ezzel komolyabb rallyt okoztak a jegybankok a részvénypiacokon.
Nemcsak a jegybankok aktívak, hanem a megválasztott politikusok is próbáltak cselekvésre késznek mutatkozni a potenciálisan katasztrofális események előtt. Az eurózóna pénzügyminiszterei tegnap este tízre időzítették konferenciabeszélgetésüket, amelyen a görög helyzetet értékelték, és az előzetes várakozások szerint nyilatkozatot is adtak ki utána. Egyre nagyobb azonban a nyomás az európai vezetőkön a kontinensen kívülről: már nem csupán a fejlett országok gazdasági kormányzási lelkiismereteként működő szervezetek − mint az IMF, az OECD és az IIF −, hanem az európai vezetési válságot egyre erősebben érző feltörekvő országok döntéshozói is határozott és konkrét lépéseket követeltek. A ma kezdődő mexikói G20-találkozót megfigyelők szerint ez a nyomásgyakorlás határozhatja meg: az amerikai és feltörekvő országbeli vezetők várhatóan Németországtól követelik majd, hogy növekedésbarát intézkedésekkel egyensúlyozza többleteit. Német tisztségviselők azonban kiszivárogtatták, hogy készültek a várható kritikára, és nem hagyják magukat felelőtlen költségvetési politikába erőltetni.
Akármi is lesz a görög választás eredménye − vagy akár az eurózóna sorsa −, a kontinens országai már most is hatalmas tekintélyvesztést szenvedtek el − mondták a Reutersnak különböző szakértők. A Brookings intézet európai vezetője szerint a kínai, indiai és brazil üzleti és politikai elit egyre kevésbé tartja megbízhatónak és kiszámíthatónak az utóbbi időben kizárólag belharcaikkal foglalkozó európaiakat. Ilyen körülmények között persze nem is lehetne elvárni tőlük, hogy saját ügyeiken kívül mással is foglalkozzanak, ettől függetlenül azonban tény, hogy a globális kormányzás kérdéseiben egyre kevésbé relevánsak a kontines országai − idézte a hírügynökség az Eurasia Group elnökét. A szakértők szerint nemcsak a külpolitikai horizont beszűkülése a gond, hanem az, hogy az eurózóna kormányai a megszorítások miatt a korábbi ígéreteiket is alig tudják finanszírozni, az európai bankok befolyása pedig rohamosan csökken az értékesebb külföldi eszközeik eladása miatt.
