Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózónában és az Egyesült Államokban is közel másfél éves mélypontra esett az éves infláció májusban, és a következő hónapra még nagyobb csökkenés várható. Ezzel az Európai Központi Bank (ECB) és a Federal Reserve (Fed) előtt is nagyobb mozgástér nyílt, hogy újabb monetáris élénkítéssel próbáljanak lendületet adni a leállóban lévő gazdaságoknak. Az Eurostat végleges számai szerint májusban 2,4 százalékra esett a fogyasztói árindex az áprilisi 2,6 százalék után; havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Ebben elsősorban az energiaárak emelkedésének mérséklődése játszott közre: 8,1 százalék helyett 7,3 százalékra lassult az energiaárak bővülése, leginkább a két hónap alatt közel ötödével visszaeső kőolajár miatt. Az élelmiszerek 2,7 helyett 2,3 százalékkal drágultak éves összevetésben. Elemzők szerint az infláció visszaesése ennél is gyorsabb lenne, ha az euró gyengülése nem növelte volna jelentősen az importárakat. A Markit Economics által összeállított beszerzésimenedzser-indexek inflációs részmutatói alapján pedig arra következtethetünk, hogy júniusban hatalmasat zuhan az infláció. Az ECB ugyan meglepően passzív volt az utóbbi hónapokban, a borzalmas gazdasági körülmények miatt felerősödő deflációs nyomásra azonban további monetáris lazítással reagálhat; az elemzők kamatvágást várnak a következő hónapokban.
Az Egyesült Államokban eközben két év után először estek az árak májusban az előző hónaphoz képest, ráadásul rögtön hároméves csúcsnak megfelelő 0,3 százalékkal − tette közzé a munkaügyi minisztérium. Az éves fogyasztói árindex az áprilisi 2,3 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött. Itt is az egy hónap alatt közel 7 százalékkal eső benzinárak miatt csökkent az infláció. A Fed által éberen követett maginfláció − amelyből kiszűrik a nagyobb szórású üzemanyagárakat − azonban a kétszázalékos cél felett, 2,3 százalékon állt, tehát a reálgazdaságban még érzékelhető az inflációs dinamika visszaesése, ami érveket adhat a monetáris lazítást ellenző Fed-kormányzók kezébe. A munkaerő-piaci fejlemények azonban ismét a monetáris lazítás irányába terelhetik a Fedet: a heti munkanélkülisegély-kérelmek száma ahelyett, hogy a várakozásoknak megfelelően 375 ezerre csökkent volna, ismét emelkedett, 386 ezerre.
