Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A brutális dél-európai munkanélküliség súlyos strukturális következményekkel járó változásokat indított be. Miközben Európa-szerte továbbra is számos párt kampányol bevándorlásellenes jelszavakkal, munka hiányában egyre kevesebben akarnak a válság sújtotta kontinensre költözni, sőt, a frusztrált helyi fiatalok is inkább elmennének. Nem csoda, hiszen Spanyolországban és Görögországban minden második 25 év alattinak nincs munkája és Portugáliában, valamint Olaszországban is a negyven százalékhoz közelít a fiatalkori munkanélküliségi ráta. Igaz, mind a négy mediterrán országban kiterjedt szürkegazdaság épült ki az idegenforgalom köré, így a valós helyzet valamivel kedvezőbb lehet. A csökkenő kereslet és a hitelínség miatt szenvedő cégek azonban nem vállalják a fiatalok felvételének kockázatát, mert a merev szabályozás miatt csak nehezen szabadulhatnak meg tőlük.
Az egyre kínosabb munkaerőhiánnyal küszködő Németországban pedig tárt karokkal fogadják a tehetséges dél-európai munkaerőt. A New York Times riportja szerint az athéni Goethe Intézetben megsokszorozódott a németül tanulók száma és Németországban is egyre tudatosabban indítanak programokat cégek és önkormányzatok. A Schwäbisch Hall-i önkormányzat meghívására a városba érkezett néhány portugál újságíró munkalehetőségekről írt cikkei után 15 ezer önéletrajzzal lepték el portugálok a helyi munkaügyi központokat. Hasonló történeteket hallani a tízezrével ausztrál munkavállalási engedélyre pályázó görögökről, a jellemzően Latin-Amerikába távozó spanyolokról és az ötvenes évek kivándorlási hulláma után újra útnak induló olasz fiatalokról.
A képzett és ambiciózus fiatalok azonban a fellendülés visszatérésével hiányozni fognak a déli országokból. A munkaerő még az EU-n belül sem olyan mobilis, mint a tőke, ezért a migrációnak mindenképpen hosszú távú következményei lesznek − figyelmeztetnek szakértők. Az utóbbi hónapokban a mediterrán országokban lendületet kapó munkaügyi reformok aligha változtatnak rövid távon a munkaerőpiac állapotán − sőt, a leépítések megkönnyítésével még ronthatnak is a helyzeten −, ezért a folyamat aligha visszafordítható. A spanyol statisztikai hivatal szerint a válság miatt 2020-ig évente nagyjából félmillió fiatal vándorolhat ki az országból.
