Az árnyékbanki tevékenység legfontosabb formái épp olyan ismertek a pénzügyi rendszerben - vagy akár médiában - , mint a hagyományos, szigorú előírások közé szorított szereplőké, hiszen sokszor ezek alakítják az egész pénzvilágot megmozgató aktuális sztorikat.
- A legismertebbek közé tartoznak a kockázatitőke-társaságok (private equity), amelyek vezető képviselői, mint a KKR vagy a Blackstone, évtizedes múltra tekintenek vissza. Az utóbbi években a hagyományos bankok egyre nagyobb összegeket vontak ki a válság előtt rendkívül jövedelmező komplex származékos eszközökből − például a vállalati hitelezés egyik fő forrásának számító cdo-kból −, és az így keletkező űrt gyakran a kockázatitőke-társaságok hitelezéssel foglalkozó részlegei töltötték be.
- A hedge fundok ugyan megszenvedték a válságot, a közelmúltban azonban újabb lendületet kapott a szektor. Mivel a Wall Street-i bankok tudatosan készülnek a nyártól fokozatosan életbe lépő Volcker-szabályra − ami megnehezíti a legnagyobb pénzintézetek befektetési banki részlegeinek dolgát −, a bankok saját számlás kereskedési osztályának legsikeresebb tréderei egyre nagyobb számban kezdtek saját hedge fundok alapításába − emlékeztetett a Financial Times. Ezek ugyan nem mindig arattak sikert − a Goldman Sachsből kilépő sztárok alapjai például látványos kudarcokat szenvedtek el −, ám megfigyelők szerint a szabályozás lazaságát kihasználva mind többen foglalkoznak hitelezéssel. A hedge fundok némelyike is új szerepkört próbál ki, s néha közvetlenül, néha pedig a kockázatokat hagyományos bankokkal megosztva hiteleznek vállalatoknak.
- Hatalmas, körülbelül 2600 milliárd dollárnyi tőkét kezelnek a pénzpiaci alapok (MMF, money market funds), amelyek jellemzően rövidebb lejáratú állampapírokat vagy vállalati és banki kötvényeket vásárolnak. Mivel nincsenek előírások a tőkefedezetükre, ezért sokak szerint az MMF-ek jelentik az egyik legnagyobb kockázatot a pénzügyi rendszer egészére. Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke azonban a közelmúltban jelezte, hogy lépéseket kell tenni tőkeerősebbé tételük előírására, és az USA értékpapír-piaci felügyelete (SEC) hamarosan ismertetheti is az új szabályozást.
- Kissé kilógnak a sorból a nagyvállalatokhoz tartozó bankok, amelyek segítségével a cégek saját beruházásaik likviditását biztosítják. Nyugaton sem ismeretlen ez a forma (elég a GE vagy a Siemens pénzügyi részlegére gondolni), Dél-Koreában, Japánban és újabban Kínában azonban a gazdasági modell alapját adják a bankok köré felépített nagyvállalatok. A Siemens csak 2010-ben alakította át bankká pénzügyi részlegét, amiért akkor sok kritikát kapott, a banki hitelezés visszaszorulása miatt azonban ma már sikerként értékelik a kezdeményezést, hiszen mind az értékesítésben, mind a beruházásokban nagy segítséget jelent a \"házi\" bank.
- Új, ám annál érdekesebb és innovatívabb szereplői az árnyékbankrendszernek az internetes közvetlen − peer-to-peer (p2p) − hitelezéssel foglalkozó honlapok, például a Kickstarter, a Funding Circle vagy a Thin Cats. Becslések szerint évi pár száz millió dollárnyi tőkét allokálhatnak ezeken a honlapokon keresztül, amelyek szabályozását még csak nem is kezdeményezték érdemben, noha rendszeresek a botrányok.
