Kevés kétség fér hozzá, hogy a vasárnapi választás nyomán Dmitrij Medvegyev jelenlegi első miniszterelnök-helyettes, egyben a Gazprom igazgatótanácsának elnöke veszi át Vlagyimir Putyintól az államfői tisztséget Oroszországban. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a Putyin által támogatott 42 éves Medvegyev támogatottsága eléri a 73 százalékot. Rajta kívül a populista Vlagyimir Zsirinovszkij, a kommunista Gennagyij Zjuganov és a Nyugat-barát Demokrata Párt vezetője, Andrej Bogdanov indul a választáson. A központi választási bizottság jövő pénteken teszi közzé a hivatalos végeredményt. Medvegyev győzelme esetén várhatóan Putyint fogja kinevezni kormányfőnek, ami a megfigyelők többsége szerint azt jelenti, hogy a hatalom súlypontja a Kremlből a miniszterelnöki hivatalba kerül át.
Oroszország nagy utat tett meg Putyin nyolc évig tartó elnöksége idején, elsősorban az olaj- és földgázexportból származó óriási bevételek révén. A gazdaság stabilizálódott, évente átlag 7 százalékkal bővült a GDP, Oroszország visszafizette külföldi adósságait. Az átlagjövedelmek hatszorosukra nőttek, a 481 milliárd dollárra rúgó devizatartalékokból létrehozott stabilizációs alap védelmet jelent egy esetleges válság ellen.
Medvegyevnek azonban nem kis problémákkal kell szembenéznie. Közülük a legjelentősebb az infláció, amely tavaly már 11,9 százalékra gyorsult és mindinkább kicsúszik a gazdaságpolitikai ellenőrzés alól. Elemzők szerint a kormányzat továbbra sem rendelkezik hatékony eszközökkel ahhoz, hogy teljesítse a 8,5 százalékos idei célkitűzést. A jegybank mozgásterét szűkíti, hogy az inflációt és az árfolyamot egyaránt karban kell tartania. Miután az import évi 35-40 százalékkal emelkedik, az energiahordozók kitermelése pedig stagnál és várhatóan az olajárak sem nőnek már lényegesen, jövőre eltűnik a folyó fizetési mérleg többlete. A költségvetést megrendítheti az olajárak jelentősebb esése, annál is inkább, mert 2002 óra elmaradtak a fontos szerkezeti reformok.
Gáti Tibor