A közel-keleti háborús helyzet is közrejátszott abban, hogy tegnap újra történelmi csúcsot döntött az olajár, a dollár pedig az összes vezető valutával szemben gyengült. Tegnap hajnalban izraeli harci repülők bombázták a bejrúti Rafik al-Hariri nemzetközi repülőtér futópályáit, és támadást intéztek több dél-libanoni, Hezbollah által felügyelt célpont ellen, miközben az izraeli flotta a tengerre is kiterjesztette az ország köré vont blokádot. A csapások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy szerdán a Hezbollah fegyveresei a határ közelében nyolc izraeli katonát megöltek, kettőt pedig foglyul ejtettek. A Hezbollah válasza sem maradt el: az észak-izraeli Nahariyya, Szafed és Carmiel városokra rakétákat lőttek ki, és kilátásba helyeztek egy Haifa elleni támadást is.
Az olajárat az izraeli–libanoni konfliktus mellett az atomprogramja leállítását újra elutasító teheráni vezetés, a nigériai kőolaj-létesítmények elleni újabb támadások és az USA olajtartalékainak a vártnál nagyobb mértékű visszaesése is felfelé hajtotta. Nigériában az olasz Agip vezetékei ellen a felkelők két bombamerényletet is végrehajtottak, az USA készletei pedig az előző héthez képest 6 millió hordóval csökkentek, ami ötszöröse a Reuters elemzői konszenzusának. Mindezek következtében az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára délutánra 76,55 dolláros, a londoni Brent olajé pedig 76,31 dolláros történelmi csúcsot ért el. Az inflációs veszély erősödése miatt a dollár a svájci frankkal, az euróval és a jennel szemben is gyengült. (A jen esetében az is közrejátszott, hogy az elemzők egyre biztosabbak abban, a japán jegybank pénteken elszánja magát a lényegében 0 százalékos alapkamat 25 bázispontra való felemelésére.)
A közel-keleti fejlemények természetesen az izraeli és a libanoni gazdaságot érintik a legsúlyosabban. Libanon idén rekordnagyságú idegenforgalmi bevételre számított, ez azonban már csupán illúzió. Az elmúlt napokban a tel-avivi tőzsdén is háborús hangulat uralkodott: a vezető index két nap alatt közel 10 százalékot esett. A legnagyobb vesztesek a biztosítótársaságok voltak, amelyek az átlagos árfolyamveszteség kétszeresét könyvelték el. A sékel időközben a szintén lefelé tartó dollárral szemben is 3 százalékkal gyengült.
A legnagyobb érvágást várhatóan a külföldi tőkebefektetések visszaesése fogja jelenteni: Izraelbe az első félévben 11 milliárd dollár értékű befektetés érkezett, pontosan annyi, mint a tavalyi év egészében, amikor a GDP – mindenekelőtt a high-tech export közel 30 százalékos bővülésének köszönhetően – 5,2 százalékkal nőtt. Az elemzők ez évre is 5 százalék feletti bővülést prognosztizáltak, ez azonban az új helyzetben legalábbis kérdésesnek tűnik. A háború ráadásul az izraeli idegenforgalmat is visszaveti, ami szintén súlyos következményekkel járhat: a 2001-ben kezdődött recesszió egyik fő eleme szintén a turizmus drámai visszaesése volt.
Molnár Csaba
Csaba Ferenc