Csaba Ferenc

A Passat dagasztja a Volkswagen vitorláját

Fél éve nem látott ütemben emelkedett a Volkswagen AG részvényárfolyama, miután a legnagyobb európai autógyártó bejelentette: a második negyedévben az egy évvel korábbinak több mint kétszeresére, 859 millió euróra növelte nettó nyereségét. A Bloomberg elemzői 809 millió eurós profitra számítottak; az árbevétel 8 százalékkal, 26,6 milliárd euróra nőtt. A VW a negyedév során 9,2 százalékkal több autót adott el, mint egy évvel korábban, részben az autókölcsönzéssel foglalkozó Europecar eladásából befolyt összegnek, részben az új Passat szedán és az Audi A4 népszerűségének köszönhetően. A Volkswagen részvényárfolyama, amely az éve eleje óta 30 százalékkal erősödött, az eredmények közzététele után 6,5 százalékkal emelkedett; a kurzus utoljára február 10-én lépett előre ennél nagyobbat. Nem panaszkodhatnak a Porsche befektetői sem: a Volkswagen legnagyobb részvényesének részvényárfolyama közel 4 százalékkal emelkedett. Bernd Pitschetsrieder, akinek vezérigazgatói megbízatását májusban öt évvel meghosszabbították, a jelenleg is folyó átszervezés keretében a 85 ezer németországi alkalmazott 20 százalékát érintő leépítést hajt végre; az előnyugdíjazást ez idáig körülbelül 6 ezer dolgozó fogadta el. A tervek szerint a költségcsökkentés eredményeképpen az üzemi nyereség 2008-ra eléri az 5,1 milliárd eurót, a jelenlegi több mint háromszorosát. Egyelőre van hol erősíteni: a VW üzemei átlagosan 80 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek, szemben a BMW 97 százalékos vagy a Toyota 93 százalékos mutatójával.

A gyenge jen dobta meg a Sony-eredményt

A japán Sony Corp. szórakoztatóelektronikai és médiacsoport a június végén zárult első üzleti negyedévben 32,3 milliárd jenes (278 millió dollár) nettó nyereséget ért el. A Bloomberg elemzői mindössze fele ekkora, 15,5 milliárd jenes profitra számítottak; egy évvel korábban a cégnek még 7,3 milliárd jen veszteséget kellett elkönyvelnie. A negyedév során az árfolyamok is kedvezően alakultak: a japán valuta gyengülése a 27,05 milliárdos üzemi nyereséghez 18,8 milliárd jennel járult hozzá. A cég árbevétele 11 százalékkal, 1740 milliárd jenre emelkedett. Az elektronikus cikkeket gyártó divízió forgalma – a Bravia tévék, a Vaio laptopok és a Cybershot kamerák népszerűségének köszönhetően – 14 százalékkal, 1280 milliárd jenre nőtt. A filmgyártással foglalkozó részleg a marketingkiadások miatt továbbra is veszteséges, annak ellenére, hogy az árbevétel a Da Vinci-kód sikerei nyomán 42 százalékkal megugrott. A 13 hónapja kinevezett vezérigazgató, Howard Stringer, aki leépítésekkel és gyárbezárásokkal tette le névjegyét, az év végén újabb kártyát játszik ki: a novemberben debütáló PlayStation 3 a remények szerint a Microsoft Xbox 360-ját és a Nintendo Wii-jét is maga mögé utasítja majd.

Befektetőriasztó a német adóreform

A német koalíció adóreformtervei elriaszthatják a külföldi befektetőket – nyilatkozta a Reutersnek a Németországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (ACCG) elnöke. Fred Irwin szerint a legérzékenyebben az a kormányjavaslat érintheti a befektetőket, amely szerint a cégek a jövőben nem vonhatják le adóalapjukból a kamatfizetéseket. Irwin a tervezett német adóreformok kapcsán deja vu érzésről beszélt, álláspontja szerint a reformok ügyében Németország nagyot lépett – ezúttal azonban visszafelé. A Peer Steinbrück pénzügyminiszter által kidolgozott adóreformnak a cégek szempontjából az a pozitív oldala, hogy a tőzsdén jegyzett cégek adóterhei a jelenlegi, átlagosan 39 százalékos szintről 30 százalék alá csökkennek, ennek ára azonban az adóalap kiterjesztése, aminek következtében a jövőben többek között a kamatok után is adót kell fizetni. Fred Irwin szerint a reformok ahelyett hogy bátorítanák, inkább elriasztják a befektetőket. Az ACCG szerint az egyesült államokbeli befektetőknek, amelyek körülbelül 850 ezer munkahelyet teremtettek az országban, nemzetközi összehasonlításban is komoly nehézségekkel kell megküzdeniük, többek között a merev munkajogi szabályozás és a bürokrácia miatt. A helyzetet leginkább a hiteleket felhasználó kockázatitőke-befektetők érzik súlyosnak, amelyeket a szociáldemokraták elnöke, Franz Müntefering nemes egyszerűséggel sáskáknak nevezett. Márpedig ezek a cégek – emlékeztetett Irwin – 2000 óta több mint 100 millió eurót fektettek be Németországban, és az összeg 90 százaléka az USA-ból érkezett.

A repülőgépipar kapta a legtöbb új megrendelést az USA-ban

Az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben, az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal nőtt júniusban a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya az Egyesült Államokban – jelentette a kereskedelmi minisztérium. A Reuters elemzői mindössze 1,8 százalékos növekedésre számítottak. A júniusi növekedés mindenekelőtt a repülőgépgyártóknak köszönhető: a polgári repülőgépek rendelésállománya 8,8 százalékkal, a katonai repülőgépeké pedig 12,9 százalékkal nőtt. A repülőgépipart figyelmen kívül hagyva a bővülés 1 százalékos volt; feldolgozóipari termékekre, fém alapanyagokra, számítógépekre és elektronikai cikkekre egyaránt több megrendelés érkezett, mint májusban.

Kína magasabb osztályba lépett

A Standard & Poor’s Kína hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását egy osztályzattal feljebb, A mínuszról A-ra emelte. A hitelminősítő, amely egyúttal Hongkong besorolásán is javított (AA mínuszról AA-ra), ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdasága – különösen a bankszektor – liberalizálásáért tett pekingi lépéseket ismerte el. A kínai küladósság besorolása a Moody’snál is ugyanilyen szintű, annyi különbséggel, hogy a kilátásokat az S&P stabilnak, a Moody’s pedig pozitívnak tartja. A kínai gazdaság a második negyedévben éves összevetésben 1995 óta nem látott mértékben, 11,3 százalékkal bővült, az infláció pedig továbbra is alacsony. A külkereskedelmi mérleg többlete júniusban 14,5 milliárd dolláros történelmi csúcsot ért el; az ország valutatartaléka immár eléri a 941 milliárd dollárt, ami közel háromszorosa a 318 milliárd dolláros államadósságnak.

VW-adatok

(millió euró) 2005. II. negyedév 2006. II. negyedév Árbevétel 2460 2660 Üzemi eredmény 873 397 Adózott eredmény 333 859 Forrás: Dow Jones

Az lcd-tévék és a mobiltelefonok hozták a Sharp nyereségét

A japán Sharp Corp. az április–júniusi első üzleti negyedévben rekordösszegű, az egy évvel korábbit 23 százalékkal meghaladó, 23,89 milliárd jen (204,7 millió dollár) nettó nyereséget ért el. Az lcd-televíziók iránti kereslet megugrása és a cég mobiltelefonjainak népszerűsége nyomán az árbevétel éves összevetésben 12,6 százalékkal, 693,7 milliárd jenre emelkedett. Az lcd-képernyők árának csökkenése az oszakai céget a nagy riválisokhoz – az LG. Philipshez, a Sonyhoz és a Samsunghoz – képest kevésbé érzékenyen érintette, mivel az előállított képernyők többségét saját készülékeibe építi be. A cég a negyedév során 1,2 millió lcd-készüléket értékesített, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban, miközben az lcd-eladásokból származó árbevétele 40 százalékkal, 117,5 milliárd jenre nőtt. A mobiltelefon-részleg forgalma 24 százalékkal, 131,6 milliárd jenre emelkedett. A Sharp részvényárfolyama, amely a negyedév során 13,3 százalékot esett, az eredmények közzététele után 3,1 százalékkal erősödött.

Lassított a Nissan

Az árbevétel tekintetében második legnagyobb japán autógyártó, a Nissan Motor Co. üzemi nyeresége az április–júniusi első üzleti negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal, 153,35 milliárd jenre (1,31 milliárd dollár) csökkent. A 44 százalékban a francia Renault tulajdonában lévő cég a negyedév során világszerte 826 ezer autót értékesített, 6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A cég árbevétele az észak-amerikai értékesítés 10,6 és a japán eladások 17 százalékos visszaesése ellenére több mint 3 százalékkal nőtt, amiben a jen gyengülése játszott kulcsszerepet. A nettó nyereség 4,2 százalékkal növekedett, mivel az egy évvel korábbi profitot – többek között – a nyugdíjrendszer változásával kapcsolatos egyszeri kiadások jelentősen megkurtították. A Nissan részvényárfolyama a negyedév során 10,6 százalékkal csökkent.

Utolsó felvonás a Jukosz-végjátékban

A Jukosz hitelezői – élükön az orosz adóhatósággal és a Rosznyefty állami olajcéggel – az egykori olajóriás felszámolása mellett döntöttek, miután Eduard Rebgun csődbiztos bejelentette: a céget nem lehet megmenteni. A Jukosz-vagyont Rebgun mindössze 17,7 milliárd dollárra becsüli, míg tartozásait 18,24 milliárdra. A Jukosz néhány éve még Oroszország legnagyobb olajvállalata volt, eszközeit azóta a Rosznyefty és a Gazprom tulajdonába államosították vissza, vezérigazgatója, Mihail Hodorkovszkij pedig egy szibériai munkatáborban tölti büntetését. A cég sorsáról egy moszkvai bíróság a jövő hónapban mondja ki a végső szót, de a befektetők – a cég vagyonát 30 milliárd dollárra tartó és a talpra állásban még mindig bízó menedzsmenttel ellentétben – már nem reménykednek: a Jukosz részvényárfolyama a bejelentés után 22 százalékkal gyengült.