Közel 1 százalékkal, újra 70 dollár alá csökkent tegnap az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára – a hétfői 1,27 dolláros csökkenést 68 centtel megtoldva a hordónkénti ár 69,27 dollárra esett. A londoni Brent ára a nap folyamán 74 centtel, 68,19 dollárra csökkent. A megnyugvás egyik fő oka, hogy biztossá vált: az amerikai hurrikánszezon első szereplője, Alberto „csak” Floridát fenyegeti, a Mexikói-öböl olajlétesítményeit elkerüli.
Az aggódó szemek továbbra is a Közel-Keletre tekintenek. Teherán ugyan a múlt héten engedékeny hangot ütött meg, de aztán újra megerősítette: nem hagy fel az urándúsítással. Nem vérmesek már azok a remények sem, amelyek szerint az iraki olajkitermelés az-Zarkavi kiiktatása után visszaáll a háború előtti szintre.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ugyanakkor igyekszik csitítani az aggódó hangokat: a szervezet jelentése szerint a magas olajár nem jelent komoly veszélyt a világgazdaságra. Az IEA a globális kereslet idei növekedését napi 1,24 millió hordóra becsüli, ez 10 ezer hordóval marad el a korábbi prognózistól. Kína, a világ második legnagyobb olajfogyasztója az első negyedévi 5,9 százalék után a másodikban 8,6 százalékkal több olajat használ majd el, mint egy évvel korábban.
A legmeghökkentőbb bejelentést Lord Browne, a BP vezérigazgatója tette: a világ második legnagyobb olajcégének főnöke szerint az olajár öt éven belül 40 dollárra, tíz év múlva pedig 25 dollárra csökken. Az iparág egyik legtekintélyesebb vezetője a nemrég felfedezett Kaszpi-tengeri olajmezőkre, a hatalmas orosz, illetve nyugat-afrikai készletekre és a kitermelés hatékonyságának növekedésére hivatkozott.
Csaba Ferenc