Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség Katrinát idéző magasságba hajtotta az olajárakat: az amerikai könnyűolaj hordója tegnap 69,45 dollárba került és az elemzők szerint hamarosan megdől a tavaly augusztus 30-án elért 70,85 dolláros rekord. Az áremelkedés első számú oka az iráni atomprogram miatti egyre erősödő feszültség, miután a világ negyedik legnagyobb olajtermelő országa az USA és az EU megfigyelői szerint nukleáris fegyverek előállítására készül. Az Irán elleni esetleges fegyveres fellépésről szóló híreszteléseket Washingtonban és Londonban is cáfolták, de az elemzők szerint nem kellő határozottsággal. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ugyanakkor bejelentette: a tagországok stratégiai készleteinek felszabadításával akár az iráni export 18 hónapos kiesését is ellensúlyozni lehet. Nem ad bizakodásra okot a nigériai olajkitermelés helyzete sem. Az országban – ahonnan a világ olajkitermelésének mintegy 3 százaléka származik – a felkelők támadásai nyomán csak a Shellnek napi 455 ezer hordós kieséssel kell számolnia. A venezuelai kormány tervei ugyancsak aggasztják a piacot: a világ ötödik legnagyobb olajexportőre a Financial Times értesülése szerint arra készül, hogy jelentősen megemeli az országban működő külföldi olajcégekre kivetett adókat.
Csaba Ferenc