Sidó Zoltán

Újraélesztette az euró a szlovák bevásárlóturizmust

A szlovák kiskereskedelem egyelőre nem számol azzal, hogy jövőre a 27 százalékra növekvő magyarországi áfa miatt érdemben nőne az onnan érkező vásárlók száma, ez legfeljebb közvetlenül a határ mentén (Párkány, Komárom, Ipolyság) lesz némileg érezhető. Az ágazatot most inkább az foglalkoztatja, hogyan vegyék fel a harcot a mostani euróárfolyam mellett a gyengülő régiós valuták újbóli szívóhatásával. A szlovák polgárok nagyban járnak külföldre bevásárolni − számolt be a Pravda −, ami nem véletlen, hiszen az utóbbi egy hónapban a forint és a zloty mintegy 7 százalékkal gyengült az euróhoz képest, de még a cseh korona is 1,6 százalékot veszített. A 290 forint/euró körüli árfolyam mellett Magyarországon szinte minden olcsóbb a szlovákiai vevőnek, mint otthon, még a 400 forintos benzin tankolása is kifizetődő (Szlovákiában 1,46 euró a benzin literenkénti átlagára). A lap által megkérdezettek külön kiemelik, hogy Magyarországon eleve színvonalasabb és bőségesebb az élelmiszer-választék és a frissességgel sincs gond, a válaszolók kivétel nélkül elégedettek a magyar boltok színvonalával, kínálatával.

Szlovákok vásárolják az olcsó borsodi ingatlanokat

A szlovák főváros magas lakásárai miatt a pozsonyiak már évek óta megjelentek a közeli magyar települések, főleg Rajka és Mosonmagyaróvár ingatlanpiacán, a legutóbbi hírek szerint pedig hasonló jelenség érzékelhető a szegényebb keleti végeken is.

Magas a szürkegazdaság Magyarországon

Magyarországon a szürkegazdaság aránya eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 23,5 százalékát, abszolút számokban kifejezve a 21,9 milliárd eurót − derül ki az AT Kearney piackutató társaság és a Visa Europe kártyakibocsátó cég közös felméréséből. A CTK cseh hírügynökség által ismertetett The Shadow Economy in Europe 2010 elnevezésű tanulmány, amelyik a 2009-es adatokra támaszkodik, megállapítja: a 27 tagú Európai Unióban a szürkegazdaság átlagos aránya 20 százalék környékén mozog. A visegrádi négyeken belül csak Lengyelország mutatója rosszabb a magyarnál, a lengyeleknél ugyanis az adózást elkerülő gazdaság aránya eléri a 25,9 százalékot (abszolút számokban kifejezve 80,3 milliárd euró), míg az idevágó szlovák mutató 16,8 százalék (10,6 milliárd euró), a cseh mutató pedig 16,9 százalék (23,2 milliárd euró). A délkelet-európai volt szocialista országokban még magasabb az árnyékgazdaság aránya: Horvátországban 30,1 százalék, Romániában 29,4 százalék, míg Bulgáriában 32,5 százalék. Ami pedig Nyugat-Európát illeti, a régiónkban leginkább kifehérített gazdaságú Szlovákiánál csupán Belgium produkál rosszabb eredményt, a királyságban a szürkegazdaság aránya 18 százalék, míg Ausztriában csupán 8 százalék. A rejtett gazdaság kétharmadát a Visa Europe szerint a be nem jelentett munka adja, a másik nagy tétel az adóelkerülés, amely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető. Az adóelkerülés által leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozóipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ezekben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül.

Kész a cseh költségvetési koncepció

A cseh kormány szerdán elfogadta a 2012-es állami költségvetés koncepcióját, a büdzsé jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést és 105 milliárd korona (1239 milliárd forint) hiányt feltételez. Bohuslav Sobotka, a legnagyobb ellenzéki párt, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke, volt pénzügyminiszter szerint a koncepciót \"potemkini\" jelzővel lehetne illetni, mivel sem a cseh jegybank, sem az IMF nem vár ilyen gyors gazdasági növekményt. Petr Necas kormányfő is úgy nyilatkozott, \"senki nem tudja megmondani, valójában mekkora lesz a gazdasági növekedés üteme\". Az 1084 milliárd korona (1 korona 11,8 forint) bevétellel, 1189 milliárd korona kiadással és 105 milliárd korona hiánnyal (ami a GDP 3,5 százaléka) számoló költségvetés-tervezet elfogadása az utolsó pillanatig bizonytalan volt a Közügyek elnevezésű párt ellenállása miatt, mivel az általuk vezetett közlekedési tárca kevesellte a tárcának szánt pénzügyi forrásokat. Jövőre Csehországban az áfa alsó kulcsa 10 százalékról 14 százalékra emelkedik, ami azt jelenti, hogy némileg meglódulhat az infláció, hiszen a magasabb adókulcs döntően a tömegközlekedést, az élelmiszereket és a sajtótermékeket érinti.

Szlovákiában jövő januártól indul a bankadó és drágul a cigaretta

Jövőre Szlovákiában 0,2 százalékos adót vetnének ki a kereskedelmi bankok forrásaira − döntött szerdán a kormány. A pénzügyminisztérium számításai szerint a kereskedelmi bankok ezzel a lépéssel nettó mintegy 41 millió eurót fizetnek be, ami a tavalyi nyereségük 7,9 százalékának felel meg. A bankadó nem folyik be az állami költségvetésbe, hanem egy külön számlára kerül és az összegből a bajba jutott pénzintézeteket segítenék ki. A pénzintézetek tiltakoznak a döntés ellen. A pénzügyi tárca meggyőződése, hogy az új adónem nem fog érződni a pénzügyi termékek árában. Mivel a gazdaság növekedési ütemének várható lassulása miatt legalább 140 millió euró bevétel esik ki a 2012-es állami költségvetés eredeti tervezetéből, ezért a Radicová-kormány úgy döntött, felgyorsítja a dohánytermékek eleve kötelező jövedékiadó-emelésének ütemét. Ezért 2012 februárjától az 1000 szál cigarettára kivetett jövedéki adó 55,70 euróra, 2013 januárjától pedig 58 euróra emelkedik. A jövő évi adóemelésből 31 millió euró többletbevételt vár a kabinet. Eredetileg emelték volna a bor jövedéki adóját is, ám ettől végül eltekintettek, mivel a környező országokban is olcsó a bor.

Indulhatnak Csehországban a magánnyugdíjpénztárak

A cseh parlament pénteken megszavazta a nyugdíjreform törvénytervezetét; a törvény értelmében a polgárok eldönthetik, hogy 2013-tól továbbra is 28 százalékos szociális járulékot fizetnek az állami nyugdíjintézet kasszájába, vagy 3 százalékponttal kevesebbet. Az utóbbi esetben a 3 százalék valamelyik magánnyugdíjpénztárba vándorol, ám ehhez még további 2 százalékot kell önerőből állni, ami mérsékli az ügyfél nettó bérét. A magánpénztári tagság önkéntes lesz, bár aki belép, az visszafordíthatatlan döntést hoz. A tervek szerint 2013-tól négyféle alap közül választhatnak a  nyugdíjpénztártagok, a skála a konzervatívnál kezdődik és a  progresszívnél végződik. A nyugdíjreformhoz áfaemelés kötődik,  mivel az alsó, 10 százalékos áfakulcs 14-re történő 2012-es emeléséből  akarja a Necas-kormány finanszírozni a nyugdíjjárulékok terén várható  forráskiesést. A magánpénztári tagság csak a fiatal, átlagkereset feletti (havi 25  ezer cseh korona, azaz 287 ezer forint) javadalmazással bíróknak éri  meg − a legnagyobb ellenzéki erő, a cseh szociáldemokrata párt ezért bírálta a tervet.

Naperőmű fűti a szlovák lízingpiacot

2010-ben Szlovákia lízingpiaca 7 százalékkal nőtt 2009-hez képest, miközben Magyarországé 38 százalékos zuhanást produkált − közölte tegnap Juraj Ebringer, a szlovák lízingtársaságok szövetségének (ALS) elnöke. Idén magasabb fordulaton folytatódott a növekedés: 2011 első hat hónapjában 37,7 százalékkal bővült a piac (950 millió euró volt a féléves forgalom). Egész évre nem várnak ekkora dinamizmust − tette hozzá Ebringer −, egyrészt a 2010. második félévi magasabb bázis, másrészt a gazdaság lefékeződése miatt. Különösen örömteli, hogy 52,4 százalékkal megugrott a gépek és berendezések lízingelése, bár Ebringer arra figyelmeztetett, hogy ez döntően egyszeri impulzus hatása. Szlovákiában ugyanis az állami dotáció hatására látványosan megnőtt a naperőművek telepítése − a gazdasági minisztérium erre megszüntette a támogatásukat, ezért mindenki az első félévre hozta előre a beruházásokat, amikor még kedvezőek voltak a feltételek. A teherautók lízingelése 2010 első feléhez viszonyítva 40,3 százalékkal nőtt (2009-ben és részben 2010-ben is ez a szegmens könyvelte el az egyik legnagyobb visszaesést). A lízingszövetség adatai szerint az elmúlt válságos időszakban egyetlen tagjuk sem jelentett csődöt.

Eltörlik a szuperbruttót és az osztalékadót a csehek

Szlovákia jövőre bevezeti, Csehország viszont rövidesen kivezeti a szuperbruttósítást. Csehországban 2013-tól megszűnik a szuperbruttó bérezés, melynek adóterhe 15 százalék, ehelyett 19 százalék lesz az újra bruttóból kiszámított jövedelem- és a társasági adó kulcsa. Emellett számos adókedvezmény megszűnik vagy mérséklődik (ez utóbbi például a jelzáloghitelesekre vonatkozik) − döntött szerdán a Necas-kormány. A pénzügyminisztérium javaslatára eltörlik az osztalékok megadóztatását. Az étkezési jegyek adókedvezményét szintén eltörlik, ehelyett 3000 koronával (33 300 forint) egységesen csökkenthető lesz az éves adóalap. A hazárdjátékok adóterhe ugyanakkora lesz, mint bármelyik más vállalkozás esetében − e téren már 2012-től érvényesek az új játékszabályok. A pénzügyminisztérium számításai szerint az adóváltozások némi könnyebbséget jelentenek a polgároknak, egy (szuperbruttó formájában) havi 30 ezer cseh koronát (333 000 forint) kereső polgár 2013-tól 279 koronával (3100 forint) kevesebbet adózik. A parlamentben még éles viták lehetnek, mivel a Közügyek (VV) kormánypárt és a szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak az étkezési jegyek adókedvezményéhez.

Tömegesen felmondhatnak a szlovák orvosok

Ötvenegy szlovákiai kórház összesen 3827 orvosa kész a tömeges felmondásra − mondta Marián Kollár, a LOZ orvosszakszervezet vezetője.