Az Európai Parlament rendhagyó módon december 2-án szavazást tervez a kérdésről, hogy Brüsszel megkezdje-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A külügyi bizottság még nem véglegesített jelentéstervezete dicséri Ankarát a végrehajtott reformokért, de osztja azokat a bírálatokat, amelyek az Európai Bizottság múlt hónapban publikált jelentésében is szerepelnek. Több hangsúlyt helyez a börtönkínzásokra és általában az emberi jogi helyzetre, és a csatlakozási tárgyalások megkezdését ahhoz a feltételhez köti, hogy azokat a politikai természetű fejezetek megvitatásával kezdjék. A tagság legkorábbi időpontjának 2014-et jelöli meg. A szavazás jelzi, hogy mennyire kényes problémáról van szó, hiszen elvileg csak a csatlakozási tárgyalások lezárását követően kellene a testületnek véleményt nyilvánítania. A korábbi csatlakozási tárgyalásokat nem előzte meg szavazás. Az EP legnagyobb frakciójában, a konzervatív néppártiban többségben vannak az elutasítók, a szocialisták, liberálisok és zöldek inkább tárgyaláspártiak, bár a részükről is hallhatók kritikus hangok. Rövid időn belül immár ez lesz a második erőpróba az EP és a tagállamok között, hiszen az EU csúcstalálkozója december 17-én, azaz két héttel az EP szavazása után dönt arról, hogy mikor kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Az EP esetleges elutasító döntésének ugyan nincs kötelező jogi érvénye, de a tagállamok nem is mellőzhetik teljesen. Sőt, némelyik kormányfő dolgát meg is könnyítené: míg az EU nehezen térhet le a maga által kijelölt útról - a tagság perspektívája immár nem kérdéses, csak az időpontja -, több tagállam közvéleménye elutasító. A tagországok csaknem felében népszavazás dönt az EU-alkotmány ratifikálásáról, és fennáll a veszély, hogy ezt kedvezőtlenül befolyásolja az iszlám ország potenciális tagsága.
Gáti Tibor